ÚTMUTATÓ A BIBLIOGRÁFIA HASZNÁLATÁHOZ

1. Az adatok időrendi sorrendjéről

Bibliográfiánk rendezőelve az időrend, ennek megfelelően adatainkat évenkénti egységekben tagoljuk. Egy-egy éven belül a következő sorrendet alakítottuk ki: a) időszaki kiadványokban megjelent művek, b) saját gyűjteményes kötetekben megjelent művek, c) kötetek, d) idegen gyűjteményes kötetek, e) szekundér irodalom.

a) Az időszaki kiadványokban megjelent elbeszélések és cikkek, valamint a folytatásos regények szoros időrendben követik egymást jan. 1-től dec. 31-ig, a hónap és a nap feltüntetésével, illetve folyóiratnál: a hónap megjelölésével. (Az évszámot az élőfejben futtatjuk végig.)

Valamennyi időszaki kiadványban megjelent tételünk a következő adatokat tartalmazza:

– teljes címet és esetleg alcímet,
– a műfaj megnevezését: elb., cikk, színmű, regény, stb. /egyenes zárójelben/,
– a megjelenések sorszámát (gömbölyű zárójelbe tett arabs számmal),
– a megjelenés helyét, az időszaki lap rövidítését,
– a megjelenés idejét: a hónapot és napot.

Egyes tételekhez más, kiegészítő adatok is járulnak: így az álnév, az egyéb megjegyzések, az utánközlés adatai s végül a numerikus jelzet.

Ha álnéven, vagy szignóval jelent meg az írás, úgy azt a cím elé téve hangsúlyozzuk. Pl.: Gyula bácsi: A puska.

Megjegyzésként hívjuk fel a figyelmet, ha a közlés a lap, vagy az író állandó rovatában pl. Pesti levelek, Régi krónikákból, stb. jelent meg. E kiegészítést a megjelenés idejét követően egyenes zárójelbe téve tesszük.

Amennyiben a leírt mű többször is megjelent, az utánközléseket időrendbe szedve az első megjelenés adatai után sorakoztatjuk fel: gömbölyű zárójelbe téve a közlés sorszámát. Pl.: Piroska és a farkas. /Elb./ (1) NagyváradN máj. 27. (2) MTP máj. 30. – (3) SzabolcsiH júni. 21.

Ez az elbeszélés 1900-ban jelent meg először, s minthogy az utánközléseknél sem tüntettünk fel évszámot, azt jelenti, hogy azok is ebből az évből valók. – Ha azonban az utánközlés későbbről kelteződik, úgy leírásakor az évszámát is feltüntetjük.

Pl.: A cirkuszkirály. /Regény./ (1) TanLap okt. 2. – 1905. jan. 15. – (2) A CIRKUSZKIRÁLY. 1906. Franklin 222 p.

A regény időszaki kiadványtan jelent meg 1904-ben először, másodszor viszont már kötetben. (Ezt jelöli a nagybetűkkel szedett cím.)

Mint e példák is mutatják: rendszerünkben az egyes művek utánközlései – mintegy „családfát” alkotva – először az első közlésnél jelentkeznek.

A későbbi publikációk azonban – a kronológia logikáját követve – másodszor is rögzítődnek, megjelenésük évének megfelelő helyén. A két közlés között az a különbség, hogy numerikus jelzetet (sorszámozást) csak az első közlés kap. Az időszaki kiadványban megjelent utóközlések nincs önálló számozása. A leírás végén lévő szám visszautal az első közlésre.

Pl. Korvin lelke. /Elb./ (6) ÉrdU. jan. 9. L. 1281

E tételnél tehát, amely az 1919. évi közlemények között szerepel önálló numerikus jelzet nélkül, megtudható, hogy hatodik utánközlés, s hogy első megjelenését az 1281. tétel alatt találjuk.

b) Bibliográfiánk szerkesztésének alapelve volt, hogy munkánkban ne kiadványokat (vagy különböző dokumentum-típusokat) tükrözzünk, hanem műveket. Ilyen szempontból különösen az író gyűjteményes munkái: elbeszélés-kötetei és cikkgyűjteményes munkái: elbeszélés-kötetei és cikk-gyűjteményei okoztak problémát. Ha a kötetek csupa utánközlésből álltak volna, akkor egyszerű lett volna a bibliográfus dolga: az egyes műveket visszautalta volna első megjelenésükhöz, magát a kötetet pedig felsorolta volna a kérdéses év végén a többi könyv-alakban megjelent munka között.

Sok gyűjteményes kötet anyaga azonban nem ilyen: az utánközlések mellett számos első közlés is akad bennük. Hogy a kötetforma ne fedje el az egyes frissen közölt elbeszéléseket vagy tárcákat, azokat önálló művekként kiemeltük az utánközlések közül és numerikus jelzettel ellátva a naptári év utolsó napjaiban megjelent közlések után soroltuk be – az időszaki kiadványok publikációi mögé.

Pl.: Mit kíván a magyar nemzet? /Cikk/ (1 ) MESEMONDÁSOK JÓKAI MÓRRÓL. 1925. L. 3335

E tétel végén szereplő numerikus jelzet visszautal a kötetre, amelyben a cikk megjelent.

c) E határjelenség után rendszerünkben maguk a kötetek következnek, amelyek leírása a következő adatokat tartalmazza:

– a numerikus jelzetet,
– a kötet címét, alcímét,
– évszámát,
– ha nem Budapesten jelent meg, a város nevét,
– görbe zárójelben a kiadás, vagy megjelenés sorszámát (2),
– a kiadó megnevezését,
– a kötet oldalszámát,
– az esetleges sorozat megnevezését,
– a kiadásra vonatkozó egyéb megjegyzést.

Pl.: 2805 ŐSZI VERSENYEK-I. /Kisregény./ (1) 1922. Wien.

Pegazus /Hamburger/. 80 p. /Kis magyar könyvek 5./ Borítékváltozatban is megjelent./

Elbeszélésköteteknél, vagy cikk-gyűjteményeknél e szokásos leíráson túlmenően cím szerint is felsoroljuk a kötet valamennyi önálló írását, feltüntetve, hogy itt hanyadszorra jelentek meg, s utalva az első közlés numerikus jelzetére.

Pl.: 1547/A SZINDBÁD IFJUSÁGA-I1.

Tartalom: Tájékoztatás. (5) L. 1972 – Ifjú évek. (9) L. 1523 – Szindbád, a hajós. (5) L. 1490 – stb., stb.

Regény-köteteknél csak akkor tárjuk fel a tartalmat, ha a regény egyes fejezetei már előbb (vagy később) mint önálló elbeszélések is megjelentek.

Pl.: 2804 N.N. – EGY SZERELEMGYERMEK. /Regényke./

Tartalom: /A regény fejezeteiből kettő mint önálló elbeszélés is megjelent./ A kétlábú tücsök. (2) L. 2530 – Sóvágó tücske. (2) L. 2530.

A kötet formai leírása és tartalmi feltárása után felsoroljuk (idő rendben) a róla szóló recenziókat.

Pl.: 4310 HÉT BAGOLY – BOLDOGULT URFIKOROMBAN. 1954.

Ismertette

Sőtér István: Előszó – a kötetben –,

Konrád György: Álom és valóság. = UH 1955. jan. 1.

Molnár Miklós: Hét bagoly. = Nszab 1954. nov. 10. stb., stb.

Legvégül a kötet, illetve a mű későbbi kiadásai, utánközlései következnek a legszükségesebb adatokkal.

Pl.: 2512 KÁNAÁN KÖNYVE. 1919. adatok és tartalom, majd

2512/A KÁNAÁN KÖNYVE. 1920. (2)...

2512/B KÁNAÁN KÖNYVE. 1921. (3)...

Meg kívánjuk jegyezni, hogy az időszaki kiadványokban közzétett művekhez hasonlóan a könyvek utánközlései is két helyen szerepelnek: az első megjelenés „családfájában” és az újabb közlés megfelelő időrendi helyén is.

d) Az év végén, az író saját köteteinek leírása után a különböző gyűjteményes művekben: antológiákban, évkönyvekben, stb. megjelent elbeszélések, cikkek következnek a B/ pont alatt ismertetett adatokkal és rendszer szerint.

Pl.: 1963 végén

Őszi versenyek-I. /Kisregény./ (5)MNovellák 1963. L. 2805

A silbak. /Elb./ (6)SzerelmKv 1963. L. 1713 stb., stb.

Az utánközlésekben szereplő nagybetűs kötetcímek egyébként is jól példázzák, hogy egy-egy elbeszélésből hogyan lett kötetcím.

e) Az írói szövegek, a művek felsorolása után egy-egy év anyagán belül legutolsónak az általános jellegű, Krúdyra vonatkozó cikkek, tanulmányok, versek, stb., tehát az un. szekundér irodalom bemutatása következik:

az 19... évi irodalom cím alatt.

Az íróval foglalkozó irodalom adatai részben időrendben (hónap, nap) részben az év és folyóirat vagy oldalszáma, vagy száma megjelölésével következnek.

a) Azonos című, de más tartalmú cikkeket a cím után kötőjellel kapcsolt kis betűvel különböztetjük meg egymástól. Pl.:

Március-a. 1897. márc. 21.
Március-b. 1916. márc. 15.
Március-c. 1920. márc. 14. stb.

b) Mint jeleztük, kb. ötven olyan elbeszélést ismerünk, amely később kötetek címadója lett. Ilyen esetekben a római számos megkülönböztetést alkalmazzuk: a címadó, eredeti elbeszélés kapja az I. jelet, a kötet a II. jelet. Pl.:

Éji zene-I. /Elb./ 1913. dec. 21.
ÉJI ZENE-II. /Elbeszélés-kötet/ 1961.

Sok esetben azonban szükséges a műfaji megkülönböztetés is: erre is a római számokat használjuk:

Az arany meg az asszony-I. /színmű szövegkiadása/
Az arany meg az asszony-II. /színmű előadása/
Az arany meg az asszony-III. /opera-szöveg kiadása/
Az arany meg az asszony-IV. /opera előadása/
Az arany meg az asszony-V. /TV-film/

Előfordul, hogy az elbeszéléstől kölcsönzött kötetcím is kétféle tartalmat takar: Mákvirágok kertje-I. kisregény

Mákvirágok kertje-II. /a kisregényt és 10 elbeszélést tartalmaz/
Mákvirágok kertje-III. /jelentősen módosított tartalommal./

Idetartozó különleges esetek:

– Az elbeszélés eddig külön nem jelent meg, csakis kötetben, mégis kap I. és II. jelzetet, számítva az esetleges későbbi külön megjelenésére.

– Hét szilvafa-I. /Elb./ 1903 és 1911 között több lapban és A FEHÉRLÁBU GAÁLNÉ c. kötetben is megjelent. De a HÉT SZILVAFA-II. c. kötet érdekes módon nem tartalmazza a címadó elbeszélést. Ugyanez áll a ZENÉLŐ ÓRA-I. elbeszélésre is.

– A podolini takácsné megjelenése a következőképpen alakult:

A podolini takácsné-I. /Elb./ 1901.Hét
A PODOLINI TAKÁCSNÉ ÉS A TÖBBIEK-II. 1911 /kötet/
címváltozat: A PODOLINI TAKÁCSNÉ-II. 1914: /kötet 24 elbeszéléssel./
címváltozat: A PODOLINI TAKÁCSNŐ-II. 1915. /kötet 21 elbeszéléssel./

– A KIRÁLY PALÁSTJA. 1902. c. kötet hat fejezetre tagozódik, ebből a III. fejezet: Laczkfy, a székelyek ispánja később, mint önálló elbeszélés jelent meg a LŐCSEI KAKAS-II. c. kötetben. A regény tartalomjegyzékét nem közöljük, de ebben az esetben a tartalom felirat alatt e tényt közöljük és utalunk az első megjelenésére.

– BUKFENC. 1919. (3) bővített tartalommal jelent meg, mert az előző kiadás 12 fejezetét a szerző újabb hárommal toldotta meg. Ezekből kettő: a XIV. Az útitárs halk hangja és a XV. Gyermektelenek már napilapban mint elbeszélés megjelent. Az önálló életet élő regény-fejezetnél is utalunk előéletére: L....

– Az N.N. c. regénynél ugyanezt találjuk: két fejezete: A kétlábú tücsök és a Sóvágó tücske mint elbeszélés jelentkezik 1971-ben a SZÁZGALLÉROS-II. c. elbeszélés-kötetben.

Egy-egy kötet csak akkor kap másik I., II. jelet, ha tartalma lényegesen eltér az előzőétől.

a) Elbeszélések, cikkek:

Az idegen nyelven megjelent elbeszélést vagy cikket csak akkor tekintjük a magyarul megjelentek közé tartozónak és látjuk el a megjelenés sorszámával (2), ha a kötetben közlik forrását és az azonosítható a magyar eredetivel:

Pl.: A hírlapíró és a halál. /Elb./ (1) Nyug jan. 1.... (7) /Franciául: Le journaliste et la mort./ NHongroises 1961
Hófúvásban. )Elb./ (1) PN febr. 16...... (4) Schneegestöber /németül/.
SINDBAD. 1967. Wien-Hamburg.

Különösen nehéz azonítani az idegen nyelvű napilapokban megjelent cikkeket, karcolatokat. Ez nyelvenként még további elemző munkát kíván. Az ilyen bizonytalan eredetű, különösen a budapesti németnyelvű lapokban megjelent cikkeket, mint önálló művet kezeljük:

Pl.: Der Schnupftabak. /Elb./ (1) /Németül./ 1922. NPestJ okt. 8.

b) Regények

Itt könnyebb a helyzet, mert a kiadó rendszerint hivatkozik a magyar eredetire.

Pl.: Cerveny postovi koc. 1964. Bratislava.
Die rote Postkutsche. Wien-Hamburg. 1969.
Cerveny Dostavnik. Prága 1975.

/Valamennyi A vörös postakocsi szlovák, német, illetve cseh változata./

Az eddig napfényre került és valószínűsített álnevek, rövidítések és szignók száma gyűjtéseinkben 56-ra rúg:

Megjegyzés:

Alföldi Remete – Kúnszery Gyula /It 1970. ápr./ kétségbe vonja, mert szerinte ez Lázár Miklós /Krúdy barátja/ álneve, aki külföldön nyilatkozott erről. Viszont Krúdy Zsuzsa talált ilyen aláírású kéziratot apjától. Lippay Gyula – Krúdy Zsuzsa szerint Krúdy barátja volt, élő személy. Török Gedeon – Gellért Oszkár /GellértKort 1954/ szerint Osvát Ernő álneve volt. /?/

Megjegyzendő még, hogy a PESTI LEVELEK publicisztikai bibliográfiájában mellőzik a „K. Gy.” betűjegyet, így az onnan átvett adatoknál ez nálam is elmarad.

Az első megjelenés az alap-cím. Minden ettől eltérő későbbi változatot „címváltozat” megjelöléssel adjuk. Minden legkisebb módosítás címváltozatnak számít, pl.:

– egyes szám helyett többes: Thúrzó György fia

Thúrzó György fiai

– névelő elmarad, vagy új névelő: Gárdista

A gárdista

– rag változik: Levél Mary kisasszonyról

Levél Mary kisasszonyhoz

– rövidítés: Korunk hőse Olivér

Korunk hőse

– általános változtatás: Juliette

A francia leány

– kettős címváltozat: a kötet címe is, a benne lévő elbeszélés címe is változik, pl.:

Őszi nap – A „Boldogságosnak Mennyországba”

Címváltozat: A PODOLINI TAKÁCSNÉ-II. c. kötet és benne címváltozat: Őszi nap falun.

– A második vagy későbbi megjelenéseknél csak jelezzük a címváltozatot, de nem adjuk a módosított címet, mivel ez az első megjelenésnél, a „családfánál” megtalálható.

Pl.: Jávorka diák. /Elb./ (5) /Címváltozat./ Mdiv jan. L. 597, ahol ez olvasható:

Jávorka, a diák. (1) 1901. jan. 1. ÉnU stb.

– nem tekintjük címváltozatnak, ha latinos vagy idegen változatban is szerepelt régebben egy-egy cím, Pl:

Szilveszter – Sylvester

Szindbád – Sindbad /Az első Szindbád-történetek ilyen változatban szerepelnek a napilapokban./

„Megjelenés” és „kiadás” a gyűjtésünkben egyenlő értékű (azonos) fogalom. Ha a regény először időszaki lapban, folytatásokban jelent meg, majd utána ezt kötet-kiadás követte, e kettő között semmi különbség sincs a publikálás szempontjából. Az első esetben újságpapíroson, a második alkalommal könyvalakban került az olvasó kezébe. A rendszerben (1) és (2) jelzi ezt. Pl.:

A vörös postakocsi. /Regény./ (1) Hét /1913/ jan. 12. – ápr. 20. /15 folyt./. – (2) A VÖRÖS POSTAKOCSI-I. 1913 L. 1737 – (3) A VÖRÖS POSTAKOCSI-I. 1914. L. 1737/A – (4) A VÖRÖS POSTAKOCSI-I. 1914. L. 1737/B – (5) A VÖRÖS POSTAKOCSI-I. 1920. L. 1737/C – stb. stb. /Eddig 19 kiadása volt!/

Ebben a példánkban az 1920. évi kiadáson hiába látjuk azt, hogy „3. kiadás”, vagy „4.kiadás”, a mű ez alkalommal ötödször (5) került a közönséghez, tehát a gömbölyű zárójelben látható szám hitelesen, ténylegesen jelzi, hogy a kötet hányadik megjelenése, illetve kiadása a műnek. Ez a gömbölyű zárójelben adott szám annál is inkább megbízható, mert a kiadók gyakran „fiatalították” a könyveket s 2. kiadást tüntettek fel a valójában harmadik kiadáson, vagy egyáltalában nem jelölték sem a kiadás sorszámát, sem évszámát. Mind ez pusztán kiadói fogás volt, amely azt kívánta elérni, hogy a kötet hosszabb időn át maradjon aktuális, s egyben a könyvkereskedő dolgát is megkönnyítette, aki a régi könyvről könnyen kijelentette, hogy „nemrég jelent meg”.

a) Mint már jeleztük, az elbeszélések, cikkek és kötetek teljes és áttekinthető nyilvántartása végett minden első megjelenésű (tehát eredeti) cikk, elbeszélés, színmű, vagy kötet arabs számokból álló numerikus jelzetet kap. Ez a számozás az időrendben első megjelent cikknél kezdődik (Miért ölte meg Káin Ábelt? (1) 1892. okt. 30.) és folyamatosan halad írásonként, illetve kötetenként egészen 1976 végéig.

– Minden első megjelenésű elbeszélés, cikk megkapta ezt a numerikus jelzetet, amely 1-nél kezdődik és 4846-ig tart.

– A második és későbbi megjelenések ilyen numerikus jelzetet nem kapnak, de az adatok végén az L... utalás mindig mutatja az első megjelenés számát, illetve dátumát.

b) A köteteknél is az első kiadás kapott numerikus jelzetet, de itt előfordulhat, hogy (tartalommódosítás esetén) csak a (3) vagy (5) megjelenésre akarunk utalni. Ezért a köteteknél az első megjelenés numerikus jelzete mellett minden újabb megjelenés /A,/B,/C stb. jelzetet kap. Pl.:

1205 HÉT SZILVAFA-II. 1907 (1) Lampel...
1205/A HÉT SZILVAFA-II. 1928 (2) Franklin...
1205/B HÉT SZILVAFA-II. 1943. (3) Franklin...

Amennyiben kéziratunk lezárása után került elő újabb adat, ebben az esetben a közbeiktatott elbeszélés, cikk, kötet, vagy recenzor numerikus jelzetét -a, -b, stb. jellel láttuk el.

Említettük, hogy a gömbölyű zárójelbe tett arabs számok (1) (2) mutatják, hányadik megjelenésről vagy kiadásról van szó.

a) Elbeszélések, cikkek

Itt egyértelmű a jel használata. Legfeljebb annyit tegyünk hozzá, hogy az ugyanazon évben megjelent műveknél a számozás sorrendje követi az 1. pontban említett belső sorrendet, pl.:

Tollfosztásban nem szakad meg az ember. (1) 1925 Hét – (2) SZINDBAD MEGTÉRÉSE. 1925

vagy:

Cornélia emléktárgyai. /Elb./ (3) SZINDBAD-I. 1957 – (4) MSzerelmDek 1957...

vagy saját kötet esetén:

(7) AZ ÉLET ALOM. 1957. – (8) – AZ ÉLET ÁLOM. 1957. Bukarest (9) SZINDBÁD-I. 1957....

b) A köteteknél

A kötetek megjelenésük sorrendjében kapják a számot:

ŐSSZI VERSENYEK. 1922. Wien (1)
ŐSZI VERSENYEK. 1946. Gyoma (2)

Ha azonban a kötet tárgya (tartalma) később más címen, más művek társaságában jelenik meg, ezeket a köteteket nem a maguk (saját) megjelenési számukkal látjuk el, hanem azt jelezzük, hogy ebben a kötetben hányadszor jelenik meg az írás, jelen esetben az Őszi versenyek c. kisregény:

(1) 1922. Wien
(2) 1946. Gyoma
(3) 1957. Válogatott novellák
(4) 1962. Bukarest. Kleofásné kakasa-II.
(5) 1963. Magyar novellák.
(6) 1964. Jockey Club.

Tehát a gömbölyű zárójelben látható számok az Őszi versenyek megjelenését mutatják. Az itt szereplő többi Krúdy-kötet a maga időrendi helyén természetesen a saját megjelenési számát kapja:

VÁLOGATOTT NOVELLÁK. 1957. (1)
KLEOFÁSNÉ KAKASA-II. Bukarest 1957. (1)
JOCKEY CLUB-II. 1957. (1)

A rendszer lényege – mint arról már szóltunk – hogy minden első megjelenésnél (cikk, elbeszélés, vagy kötet) felsoroljuk a későbbi megjelenéseket, kiadásokat megjelölve a címváltozatokat és megadva a tartalom-módosításra vonatkozó legfontosabb adatokat.

a) Elbeszélés, cikk

A rendszerint időszaki lapban megjelent cikk, elbeszélés később saját kötetben, idegen kötetben vagy más időszaki lapban esetleg idegen nyelven is előfordulhat. Az első megjelenésnél erről teljes képet adunk: pl.:

Az ősök. /Elb./ (1) PN 1904. dec. 22.

(2) HÉT SZILVAFA-II. 1907 L...
(3) MNemzet 1911. dec. 6.
(4) (eszperantóul) KollEsperantisto 1913.
(5) HÉT SZILVAFA-II. 1928. L...
(6) HÉT SZILVAFA-II. 1943. L...
(7) A FEHÉRLÁBÚ GAÁLNIr-II. 1969. L...
(8) A SZAKÁLLSZÁRÍTÓN-II. 1971. L...

b) Kötet /regény, elbeszélések/

Andráscsik örökösei-I. /Regény/ (1) UjId 1906... 13 folyt

(2) Címváltozat: ANDRÁSCSIK ÖRÖKÖSE-I. 1909. L...
(3) Címváltozat: ANDRÁSCSIK ÖRÖKÖSE-I. 1911. L...
(4) Címváltozat: ANDRÁSCSIK ÖRÖKÖSE-I. 1912. L...
(5) Címváltozat: ANDRÁSCSIK ÖRÖKÖSE-II. 1914. L...
(6) Címváltozat: ANDRÁSCSIK ÖRÖKÖSE-III. 1914. L...
(7) Címváltozat: ANDRÁSCSIK ÖRÖKÖSE-III. 1918. L....
(8) MÁKVIRÁGOK KERTJE-III. 1962. /Címváltozat: Andráscsik örököse./ L...

A római számok a következő megkülönböztető momentumokra utalnak:

1. – az eredeti, az először Andráscsik örökösei címen megjelent regény,

2. – azonos kötetcím alatt a regénnyel együtt még két írás jelent meg a könyvben: A pajzsos ember és Az ura várja,

3. – azonos kötetcím alatt további tartalom-módosítás: a regény mellett a Húnszív, Az elátkozott ház és Az a bolond Zathureczky c. elbeszélés is megjelent.

c) Színmű, opera

Az arany meg az asszony-I. /Színmű./ 1913. (1) SzázLeg

(2) 1918. Színházi Élet kiadás
(3) 1954. Művelt Nép kiadás
(4) 1957. Táncsics kiadás
(5) 1968. KOMÉDIA
(6) 1974. Oroszlán

Az arany meg az asszony- II. /színmű előadása/ 1918.

(1)Az arany meg az asszony-III. /operaszöveg/ 1943. – (2) Zeneműkiadó 1961.
(1) Az arany meg az asszony-IV. /operabemutató előadás/ 1943. – (2) Rádió Bpest 1973.

a) A regény- vagy elbeszélés-kötetek recenziója.

A megjelenés évében napvilágot látott recenziók a kötet adatainak felsorolása után az

Ismertette:
cím alatt következnek időrendben.

Különleges esetek:

– a recenzió két kötetre vonatkozik. Ez esetben mindegyik kötetnél szerepel:

Pl.: Demeter: Krúdy két könyve. = UjId 1914 szerepel a PALOTAI ÁLMOK-nál és a PUDER c. kötetnél, mind kettő egyazon évben jelent meg: 1914-ben.

– a regény megjelenése előtt már ismertető,beharangozó cikkek láttak napvilágot. Ezek

Az 19.. évi irodalom:

cím alatt, majd a következő évben a kötet után is szerepelnek. Pl. A Tiszaeszlári Solymosi Eszter c. kötetről

Fábri Anna: Egy elfelejtett regény. 1974

Berecz Miklós: a kötetről 1975.

– a kötet megjelenése után évtizedekkel méltatják, pl. ha 1919-ben megjelent Kápolnai földosztásról 1969-ben írnak, úgy ez is két helyen: 1919-ben Ismertette cím alatt és az 1969. évi irodalom felirat alatt szerepel.

– a regény hírlapban, folytatásokban jelent meg először, majd a következő évben kötetben is. A folytatásról szóló recenziót a kötet után Ismertette cím alatt adjuk, pl.: N.N. folytatásokban 1920-ban jelent meg, kötetben 1922-ben, itt adjuk a recenziót.

– a regény csak folytatásokban jelent meg folyóiratban, kötetben nem. Ilyen esetben az év végén adjuk az ismertetést az 19.. évi irodalom cím alatt. Pl.
Pogányok a Bakonyban. 1915-ben folytatásokban, a róla szóló recenzió az 1915. évi irodalom cím alatt olvasható.

– Filmről általában jóval a bemutató előtt előzetes reklám-cikkek jelennek meg, ezek is a film megjelenése (bemutatása) után szerepelnek. Pl.
Szindbád-V. színes film bemutatója 1971-ben volt, de már 1969 óta jelentek meg cikkek, ezek a film után következő Ismertette cím alatt következnek,

– a színmű bemutatója hónap, nap szerinti időrendi besorolásban szerepel, a recenziót az évi irodalom-ban közöljük.

b) Az író életére, művészetére, stb. vonatkozó cikkek, hírek, tanulmányok a naptári év végén következnek az évi irodalom cím alatt. Ugyanide kerülnek a több művel foglalkozó cikkek is. Amennyiben memoárban, tanulmánykötetben, stb. Krúdy-írások szerepelnek, a Krúdy-művek között szerepelnek. Pl.:

Krúdy Zsuzsa könyvében, vagy a Miért szép c. kötetben idézett Krúdy-cikkek, elbeszélések, levelek, stb.

A recenzorok, szerzők numerikus jelzete.

Amennyiben a szekundér irodalom egy-egy kötetre vonatkozik, ez az Ismertette cím alatt következik és a szerző a kötet numerikus jelzete alatt szerepel a névmutatóban. Pl.:

3900 FESTETT KIRÁLY. 1930. (2) Franklin-228 p. L. 3758
Ismertette:
Várkonyi Titusz: = MH 1930. dec. 21.
P. Ábrahám Ernő: = MaiNap 1930. dec. 21.

stb, stb.

Tehát Várkonyi Titusz, P. Ábrahám Ernő és a többi recenzor numerikus jelzete azonos a kötetével: 3900.

Az évi irodalom-ban pedig, pl.:

Az 1929. évi irodalom:
3788 Kerényi György: Évforduló van. =Győries jan. 1.
3789 Miklós Jenő: Találkozások... = Mság febr. 7.
3790 Csergő Hugó: Regényes utazás... = MH 1929. febr. 10.

stb., stb.

Ezek a szerzők külön-külön kapnak numerikus jelzetet. Több szerző többször, kétféle numerikus jelzettel is szerepelhet: az egyik a regény vagy kötet jelzetével azonos (az Ismertette rovatban), a másik pedig általános jellegű cikk, egyéni jelzettel és az évi irodalomban szerepel.

Végül megemlítjük, hogy amennyiben egy-egy műről több cikket publikál egy-egy szerző (és a mű numerikus jelzetét kapja) nem az azonos számjegyet ismételjük, hanem azt hatvány-indexszel látjuk el. Pl.:

4348 VÁLOGATOTT NOVELLÁK. 1957......
Ismertette:
Katona Béla: KMo 1957. nov. 24.
Katona Béla: ItK 1961. 6. 762.

A névmutatóban ez olvasható: Katona Béla 43482

A cím után egyenes zárójelben az alábbi műfajokat különböztettük meg:

/Elb./ – novella, elbeszélés, ifjúsági elbeszélés, legenda, történet, mese, stb.

/Cikk/ – mindenfajta publicisztikai írás, könyvismertetés, krónika, stb.

/Színmű/ – esetleg kiegészítve a szerző jelölése szerint: „játék egy képben” stb.

/Jelenet/ – vagy kiegészítve „páros jelenet” stb.

/Regény/ – elmosódik az eredeti fogalom, néha „kisregény” minősítést kap,

/Kisreg./ – főleg újabban a kiadói megjelölés alapján,

/Operaszöveg/

/TV-film/ – a Televízió által készíttetett és a TV-műsorban szereplő filmfeldolgozás,

/Film/ – moziba szánt játékfilm, amely néha átkerül a TV képernyőjére is

/Rádiófeld./ – többféle lehet:

a- Krúdy szövegek felolvasása egy vagy több szereplővel,
b- Krúdy-regényből, meséből készült önálló adaptálás, megváltozott címmel,
c- regény dramatizálása.

/Képregény/ – az új műfaj is kölcsönöz Krúdy-témát,az eredeti címet megtartva,

/Musical/ – a legújabb zenés műfajban is dolgoztak fel Krúdy-témát /Rezeda Kázmér szép élete.

A műfaj meghatározása nem mindenhol egyértelmű

a) Regény – kisregény váltakozik.

b) Kisregény-novella váltakozik azonos mű esetében.

c) Cikknek látszó, de határozott belletrisztikai jellegű írások, pl.

Koncert (2141), Dickens úr barátai (1176), Zoltánka-történetek egyike-másika, Podmaniczky-, Szemere-történetek.

d) Rádiófeldolgozásnál vagy TV-filmnél előfordult, hogy ketten is adaptálták ugyanazt a művet. Itt közös törzsnek vesszük a kettőt:

A hírlapíró és a halál-II. (1) 1963. Zsurzs Éva,

(2) 19 76. Makk Károly

Hét bagoly-II. /Rádiófeld./ (1) 1973. Rácz György,

(2) 1974. Seregi László

Megjegyzendő, hogy a rádió- és TV-feldolgozásoknál különböző módon nyúlnak az anyaghoz. A rádióban gyakran színészek váltakozva olvassák a szöveget, hűen az eredetihez (Hét bagoly). Máskor több műből, mondhatni ötletszerűen, zenével, hanghatásokkal, esetleg új címmel készül a rádiódarab (Krúdy-fantázia – jórészt a Nagy kópéból). A filmek esetében néha követik az eredeti mesét (Napraforgó), máskor a rendező fantáziája szerint merőben új mű kerül a filmszalagra (Szindbád-V).

Noha ezek az átdolgozások egyszer-egyszer messzire esnek az eredeti művektől, de korszerű igényt elégítenek ki, ezért idetartozónak véltük szerepeltetésüket. Ugyanez érvényes a képregényre is, amely már szinte széttöri az irodalmi kereteket és „ponyvásítja” az eredeti művet, mert az olvasás élvezetét – a mű lényegét – rajzolt képekkel, pár soros odavetett szöveggel helyettesíti. Keresztrejtvényekben, találós kérdésekben (Füles), rádióvetélkedőkben és egyéb alkalmakkor szereplő Krúdy-írásokra vonatkozó kérdéseket, adatokat nem vettük fel a bibliográfiába. Ezek irodalmi jelentősége csekély.

e) Sok esetben hiányos adat áll rendelkezésünkre. Pl. arról értesülünk, hogy egy svéd antológiában ilyen és ilyen című elbeszélés jelenik meg. De sem a svéd címe, sem a fordító neve nem ismeretes.

Más. Tudjuk, hogy a bécsi rádióban műsorra került az Élet álom c. kötetből néhány rész. Sem az adás címe, sem a fordító neve nem áll rendelkezésünkre. Ezt is csak ideiglenesen, hiányosan tudtuk a jegyzékbe felvenni.

f) Előfordul, hogy valamely elbeszélésből csak féloldalnyi kiragadott rész jelent meg, cím nélkül vagy más címen. Ha sikerül a töredéket azonosítanunk, megadjuk a forrást és noha ez a kivonat ebben a formában így először jelent meg (1 ), mégis utalunk az anya-novellára, Pl. Galgóczi, amikor járni tanult... /Elb./ (1) VéghTabán L. 3893 – ami a Zöld ász c. elbeszéléshez utal.

g) Egyik-másik kötetnél megjegyzés szerepel érdekes, vagy szükséges adalékkal. pl.:

A SZÖKTETÉS A KASZÁRNYÁBÓL c. kötet sorsa eddig ismeretlen volt, az újabban előkerült 1896. évi folyóiratban szerepel, ez talán véglegesen megoldja a kérdőjelet.

A SZÁZGALLÉROS c. vagy az EGY POHÁR BOROVICSKA c. kötetekben egy-egy darab nem hiteles, ezt jelezzük.

Bibliográfiánk első része a maga kronológiájával a Krúdy művek létrejöttét, kiadástörténetét dokumentálja, a második, a betűrend szerint felépített rész, a közel tízezernyi adathalmazban való gyakorlati eligazítást kívánja szolgálni. Csoportosítása a következő:

a) A kötetek mutatója

Az író neve vagy álneve alatt megjelent azon önálló köteteket sorolja fel, amelyek kizárólag az író műveit tartalmazzák, az alábbi néhány kivétellel:

– Kiadói kötésben Krúdy neve alatt más írók műveit is csatolják, pl.:

2512/A vagyis a második kiadásban

KÁNAÁN KÖNYVE. 1920. (2) amely Korunk mesterei gyűjtőcímet viseli, csatolták Csató Károly és Szekula Jenő egy-egy elbeszélését.

– Az elbeszélés-kötet végéhez Függeléket fűztek, amelyben a szerzők megnevezése nélkül idegen elbeszéléseket jelentettek meg, pl.:

1035 HAZÁM TÜKRE. /Elbeszélések/ (1) 1905.

Itt a függelékben szerepel: A vértanú árvája, Rákóczi jön, Rákóczi halála és Lohner kapitány c. négy elbeszélés, 32 oldalnyi terjedelemben. Krúdy írásbeli tiltakozására a későbbi kiadásokból elhagyták.

A Krúdy neve alatt megjelent kötetek tehát felölelik valamennyi regényét, sok száz elbeszélését és a későbbi kiadásokban cikkeit, drámáit, operaszövegét, meséit, stb.

b) Műfaji mutatók

Az alábbi csoportosításban adják az egyes írásokat:

– regények, kisregények
– elbeszéléseket,
– cikkek,
– drámák,
– feldolgozások

A regények mutatójában szerepel minden olyan regény, vagy kisregény, amely időszaki lapban folytatásokban, önálló kötetben vagy más regényekkel, kisregényekkel együtt saját kötetben, vagy többféle módon jelent meg.

A „kisregény” újabb keletű minősítés, így több, régebben elbeszélésként szereplő írásmű kerül az első csoportba, pl.:

2805 ŐSZI VERSENYEK. /Elbeszélés/ 1922.

Az első kiadásnál még „elbeszélés” majd 1964-ben a JOCKEY CLUB c. kötetben már kisregény, de közben a VÁLOGATOTT NOVELLÁK. 1957. c. kötetben nyilván „válogatott novella” ismét.

Címváltozat esetén mindegyik cím betűrendben a maga helyén szerepel, pl.:

894 A CIRKUSZKIRÁLY
894/A A KÖTÉLTÁNCOS REGÉNYE
894/B MIKLÓS KALANDJAI,

A cím mellett itt is a megfelelő numerikus jelzetet adjuk az első kiadás jelölésére.

Az elbeszélések mutatójába került minden belletrisztikai jellegű közlés, tehát novella, gyermekmese, történeti elbeszélés, mesemondás, színes írás, rajzolat, legenda, krónika és más jelöléssel vagy alcímmel megjelent írás.

Krúdy lírai alaphangvételéből adódóan az újságcikkeknél, s különösen az úgynevezett „színesek”-nél elmosódik a különbség a publicisztikai és a szépirodalom között s cikkszerű címen, vagy cikknek indult írásból nagyszerű belletrisztika alakul ki. Példaként említhető a Koncert c. kis remekmű (L. 2141), amely az Operaházban rendezett hangversenyről, helyesebben a koncert végéről, a kitóduló közönségről, a hazainduló zenészekről ír megejtő hangulatot teremtve.

Ezt az írást és néhány társát itt találjuk az elbeszélések között. Hasonló példa a Jeney és társa (L. 1750), amely egy korabeli neves fényképészről szól.

A címváltozatok itt is külön-külön szerepelnek: van olyan elbeszélés, amely három címen is megjelent. Ezeknél és minden darabnál a numerikus jelzet az első megjelenésre utal, ahol minden változat együtt olvasható:

A csók 1497
Szindbád és a csók 1497
Augusztus 15. 164
Pipacsok a réten. 164
A tarlók romantikája 164.

A cikkek csoportja – kivéve a belletrisztikai írásokat – igen sokfélét ölel fel: hírlapi cikket, színházi kritikát, könyvismertetést, irodalmi- irodalomtörténeti értékelést, napi időszerű írást, politikai cikket, történelmi, társadalmi jellegű írásokat, a sajtóval irodalommal foglalkozó tárcákat, cikkeket állatokról, növényekről, ünnepekről, fővárosi és vidéki eseményekről, a háborúról, forradalomról, ételekről, utazásról, vendéglőkről, stb, stb.

Itt szerepelnek a gyűjtőcím alatt írt cikkek is, Az Alföldi levelekből, pl. húszféle változat van; ezeket a szokásos -a, -b, stb. jellel különböztetjük meg. Ugyanilyen gyűjtőcímek: A Nemzeti színházról, Anna-bál, Komédia (színházi kritikák), valamint az azonos című idény-cikkek, pl. Október, Nyár, Pesti levelek, Tavasz, stb., stb. Az eligazodást mindig a numerikus jelzet és a cím utáni -a, -b, -c, stb. jelzés segíti.

A drámák alkotják a legkisebb csoportot, benne találhatók a teljes színművek, a töredékek és a gyermekek számára írt monológok, jelenetek.

A feldolgozások kivétel nélkül mind az író halála után készültek. A mutatók az adaptáció formáit (rádió, TV, film, stb.) követve igazítják el az olvasót.

c) Az idegennyelvű fordítások

Az eddig előkerült fordítások közül a legnagyobb számban a németnyelvűek vannak: összesen 39 cikk és 67 elbeszélés szerepel az abc-rendi jegyzékben. Ennek az a magyarázata, hogy Krúdy idejében két németnyelvű napilap is volt Budapesten. Az író elsősorban a németnyelvű pesti polgárság lapjában: a Neue Pester Journal-ba írt. E fordításokkal kapcsolatban két nehézséggel találkozunk: a címet általában szabadon fordították és így ritkán lehet azonosítani a magyar változattal. Másrészt pedig a cikkfordítást a lap helyszükséglete szerint, rövidítették, „vágták össze”. Ilymódon még nehezebb az eredeti visszakeresése. Ezért, ezeket a cikkeket önálló darabokként kezeljük, noha egyszer-egyszer az egyidőben megjelent magyar változat alapján azonosítani lehetne. Pl.:

König Karl, der unglückliche – Szerencsétlen Károly királyunk,
Eine Reise zum ärmsten Volke von Europa – Utazás Európa legszegényebb népei között, stb.

Talán csak a regény-, dráma- és elbeszélés-köteteknél bizonyos a szöveghű fordítás, ahol hivatkoznak is a magyar alapszövegre, pl.:

Sindbad /Szindbád nérnetül/, vagy
The Crimson Coach – /A vörös postakocsi angolul/.

Amennyiben az azonosítás bizonyos, az elbeszélés-fordítások a magyar változat numerikus jelzete alatt szerepelnek a magyar változatok között.

Néhány esetben csak a fordított nyelv és a megjelenés helye jutott tudomásunkra /svéd, szerb, ilyenkor csupán a magyar címén szerepel a fordított darab, a nyelv és a megjelenési hely megnevezésével, pl.:

Az élet álom /németül részletek/ Radio Wien
A tetszhalott /szerbül/ Seszt Jutara 1953.

d) Névmutató

A névmutató kb. 600 nevet ölel fel. Elsősorban a szekundér irodalom szerzői: a recenziók és tanulmányok írói szerepelnek itt. De itt közöljük a Krúdy-kötetek szerkesztőit, illusztrátorait, a kötetekhez előszót, vagy utószót írt szerzők, az átdolgozások /film, darab/ rendezői, szerkesztői, szerzői. Sőt felvettük a névmutatóba azokat az írókat is, akik Krúdy-kötetben szerepelnek írásaikkal. Néhány karikatúra rajzoló is, vagyis mindenki, aki valamilyen módon Krúdy-kiadvánnyal, vagy feldolgozással kapcsolatban szerepelt. Itt találhatók azok a költők is, akik verset írtak, vagy ajánlottak Krúdyhoz – Ady Endrétől Weöres Sándorig és Juhász Ferencig.

e) Kulcsok

Körülbelül 400 hazai és külföldi napilap, hetilap, folyóirat került be a jegyzékbe.

Az „idegen” kötetek csoportjában több, mint 200 olyan almanach, dekameron, naptár, tanulmány-kötet, stb. szerepel, amelyben vagy Krúdy írás, vagy a róla szóló szekundér irodalom jelent meg.

Mindkét csoportban a rövidítések betűrendjében következnek az időszaki lapok, illetve kötetek címei.

Gedényi Mihály

(Krúdy Gyula /Bibliográfia/.
Bp. 1978, Petőfi Irodalmi Múzeum. 15-30. p.
/A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. E. sorozat 2./)