Irodalom

Első szerelem. A magyar biedermaier-kor halkszavú költőjének legújabb füzete viseli ezt a czímet. Majdnem kotta-füzetet írtunk, mert ezek az apró rajzok és novellettek olyan muzsikásan hangzanak, mintha régi spinetten játszanának ósdi és mégis oly kedvesen ismerős melódiákat. A Krúdy Gyula félmúlt időkből megelevenített alakjai — nagyapáink és nagyanyáink drága emlékezete — itt is meghat és elérzékenyít bennünket, mint mindig, valahányszor igazi művész nyúl e törékeny, már-már árnyékokká halványult figurákhoz s az a különös parfüm, a levendulának és a muskátlinak sajátos keveréke, ez a tipikusan magyar illat, régi leveles ládákból sem áramlik olyan megejtő és zsibbasztó erével, mint a Krúdy írásaiból. A háborús zaj közepette kétszeresen jól esik most lelkünknek az a lágy, édesbús csend, melybe ezek az apró kis történetek ringatnak bennünket. A finom kis füzet, melyből mai számunk kóstolót ad az olvasónak, a Modern Könyvtárban, az Athenaeum kiadásában jelent meg.

(A Hét, 1915/14. /április 4./ 175. p.)