ESEMÉNYNAPTÁR

[…]

1878. október. 21-én, hetvenöt évvel ezelőtt született Krúdy Gyula író. Sorsának sajátos alakulása, nehéz életkörülményei indították arra, hogy a társadalom hivatalos rendjét bírálja. Ez sodorta őt a forradalmak útjára is. Nemcsak az 1918-as polgári forradalmat, hanem az 1919-es proletárforradalmat is lelkesen üdvözölte, s a forradalmak bukása után börtönbe került, majd emigrációba kényszerült. Hazatérve megtagadta forradalmi múltját, de nem csatlakozott az ellenforradalomhoz sem: a múlt felé fordult. Krúdy a talajátvesztett, városbaszakadt dzsentri tehetetlen álmodozásának, dekadens pusztulásának írója, egy társadalmi életforma teljes felbomlását ábrázolja. Látja a jelen és múlt közötti ellentétet, de ebben nem a kibontakozó jelen, hanem az elhaló múlt érdekli. A pusztuló világ alakjait szeretettel, de torzítás nélkül mutatja be. Rendkívül nagyszámú írásaiban a pusztuló dzsentri-világ és a modern városi élet sok remekbe formált figuráját alkotta meg.

Magyar irodalomtörténet. Tankönyvkiadó. Bp. 1952. 121. l.

KRÚDY GYULA: A magyar jakobinusok, Bp. 1948. 152 l. Népszava; A vörös postakocsi, Bp, 1948. 191 l. Dante; Aranykézutcai szép napok, Bp. 1948. 170 l. Hungária; Dudorászi, Bp. 1948. 157 l. Révai; Egy pohár borovicska, Bp. 1948. 248 l. Irod, Intézet; Hét bagoly, Bp. 1948. 231 l. Franklin; Asszonyságok díja, Bp. 1949. 169 l. Révai; A szabadság csillaga, Bp. 1950. 64 l. Athenaeum; A komáromi fiú, Bp. 1951. 78 l. Ifjúsági.

[…]

(A Könyvtáros, 1953/8-9. 51-52. p.)