A novellaelemzés új
módszerei
(A
szegedi novellaelemző konferencia anyaga. 1970. április 9-11.)
Szerkesztette: HANKISS ELEMÉR
Lektorálta: SZABOLCSI MIKLÓS
Akadémiai Kiadó, Budapest 1971
TARTALOMJEGYZÉK
PSZICHOLÓGIA
Nagy Márta: A novellák elemzése az elfogadás-elutasítás
dimenzióban
Mérei Ferenc: Azonosítás és szerepcsere az Arabs Szürkében (Implikált
pszichológiai mechanizmusok az irodalmi műben)
Halász László: A feszültségkezelés útjai
ESZMETÖRTÉNET – IRODALOMTÖRTÉNET
Kelemen Péter: A szecesszió végső fázisa
Fejér Ádám: I. Túl a szecesszión (Utolsó szivar az Arabs Szürkénél)
II. Túl a naturalizmuson (Barbárok)
METAFORA-, IDŐ- ÉS MOTÍVUMSTRUKTÚRA
Szegedy-Maszák Mihály: Metaforikus szerkezet a Kosztolányi – és a Krúdy-novellában
Bernáth Árpád: Szempontok elbeszélő művek időstruktúrájának
leírásához
Csuri Károly: A Kosztolányi-novella motívum- és
emblémarendszeréről
POÉTIKA – KOMPOZÍCIÓ
Vitányi Iván: Novellaelemzések
Szávay István: Szerkezeti kapcsolatok és a jelentés a Kosztolányi – és a
Krúdy[Nagy]-novellában
Voigt Vilmos: Szegmentumszekvencia – típusok
a négy novellában és ezek ideológiai konzekvenciái
Bécsy Tamás: A szereplők strukturális viszonya és a Közlés
Návai Anikó: A novella cselekménye mint helyzetsor, mely a szereplők, helyzetek,
(narrátor) viszonyai által jön létre
Martinkó András: Az elbeszélés ritmusa az elbeszélő, a cselekmény, a tér
és az idő vetületében
Baránszky-Jób László: A négy novella általános esztétikai, axiológiai
és műfajtipológiai elemzése
Tamás Attila: Az ellentét szerepe a négy novellában
Kiss Endre: A cselekmény szintjén fellépő ellentétek szerepe a novellákban
Kászonyi Ágota: A jövőbe- és a múltbautalások rendszere a Krúdy-novellában
SZEMIOTIKA – SZEMANTIKA
Karol Tomiš: A novella
jelentésstruktúrájáról
Horányi Özséb: Megfigyelések a filmre fordítás elméletéhez
Terestyéni Tamás: Irodalmi alkotások szemantikai szövegelemzésének
egy lehetséges módszere
STILISZTIKA
Gáldi László: Adalékok az irodalmi jelzőhasználathoz
Zsilka Tibor: Négy novella stilisztikai elemzése statiszikai
módszerrel
Pomogáts Béla: Mondatösszetétel és stílus
Kiss Antal: A novellák stilisztikai szempontú mondattani elemzése
Benkő László: Az egyszavas mondatok funkciója
Seres József; Négy novella elemzése a kifejezés intenzitása
szempontjából
Szekér Endre: A négy novella elemzése stilisztikai szempontból
ZÁRSZÓ
Szabolcsi Miklós: Eredmények és feladatok
[Bevezető]
A Magyar Tudományos Akadémia
Stilisztikai és Verstani Munkabizottsága első ízben 1968 novemberében rendezett
nyilvános vitaülést, amelyen, annak idején, Babits Mihály és Kassák Lajos
egy-egy költeményét elemezték a résztvevők. E vitaülés sikere indította a
Munkabizottságot arra, hogy újabb összejövetelt rendezzen, ezúttal már nem
versek, hanem novellák elemzésére. E második vitaülés résztvevőit a szegedi
József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara látta vendégül. A három
napos összejövetelen (1970. április 9-11.) huszonkilenc előadás hangzott el,
valamennyi a következő négy novella mindegyikét vagy egyikét-másikát
elemezte:
Kosztolányi Dezső: CALIGULA
Krúdy Gyula: UTOLSÓ SZIVAR AZ ARABS SZÜRKÉNÉL
Móricz Zsigmond: BARBÁROK
Nagy Lajos: JANUÁR
A vitaülés sok érdekes tanulsággal szolgált. Mindenekelőtt azzal,
hogy a világszerte elhanyagolt prózaelemzéssel kapcsolatban fölvetett számos
igen lényeges elméleti és gyakorlati problémát; bemutatott egy sor igen jól
használható, s nálunk még javarészt ismeretlen prózaelemző módszert;
előkészítette a világszerte napirenden lévő tudományközi kutatások hazai
kibontakozását azzal, hogy irodalomkutatók és stiliszták mellett a modern
nyelvészet, a pszichológia, a szemiotika, a kommunikációelmélet néhány kitűnő
képviselőjét is bevonta a vitába; fölvetett és részben megoldott számos fontos
kérdést az irodalmi mű „modernségével”, „értékével”, a különféle irodalmi
irányzatokkal és sok más jelenséggel kapcsolatban.
A szigorú értelemben vett tudományos eredmények mellett volt egy
igen fontos tudománypolitikai s neveléspolitikai eredménye is a vitaülésnek.
Az, hogy nemcsak kutatók és egyetemi oktatók vettek részt rajta, hanem
középiskolai tanárok, szakfelügyelők, az irodalomtanítás szakemberei és nem
utolsó sorban a hazai egyetemek és főiskolák hallgatói is. A vitaülésnek
120-140 állandó hallgatója, illetve résztvevője volt, köztük 50-60 egyetemi és
főiskolai hallgató; az előadók közt is több egyetemi hallgató és középiskolai
tanár szerepelt. A tudományos kutatómunka és a gyakorlati nevelőmunka e
közvetlen egybekapcsolódása fontos és hasznosnak ígérkező kezdeményezés.
Részt vett a vitaülésen, előadást tartott vagy hozzászólt a baráti
országok számos, a magyar irodalommal, illetve a prózaelemzéssel foglalkozó
kutatója is: Bori Imre, Zsilka Tibor, Karol Tomiš, Péntek Dombi Erzsébet és sokan mások. Szíves
közreműködésükért ezúttal is köszönetet mondunk.
E kötet a konferencián elhangzott valamennyi előadás teljes
szövegét tartalmazza. Az előadásokat követő vita anyagát, helyhiány miatt,
sajnos nem tudjuk közölni.