Krúdy
emlékest a Juhász Gyula Művelődési Otthonban
Hiába igyekeztek élve eltemetni utolsó
éveiben az írót, Krúdy Gyula feltámadt. Életművének elevenségét tanúsítja
olvasóinak népes tábora, mely csütörtökön este megtöltötte a Juhász Gyula
Művelődési Otthon nagytermét az író halálának 30. évfordulója alkalmából
rendezett emlékesten. Lánya, Krúdy Zsuzsa emlékezett vissza Krúdy
Gyula utolsó éveire, melyeket a Margit-szigetről kitelepítve, az óbudai Templom
utcában egy kis házacskában töltött családjával. Tóbiás Áron
irodalomtörténész, a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gondozásában készülő —
körülbelül egy hónap múlva megjelenő — általa szerkesztett Krúdy világa
című emlékkönyvről számolt be. Az emlékkönyv hat részre osztva, családi
emlékeken, költők hozzáírt versein, irodalomtörténészek leírásából, az általa
és hozzá írt leveleken keresztül, régi kritikákkal és kortársak
megemlékezéseiből mutatja be Krúdy Gyula életét, jelentőségét. Elmondotta, hogy 1963 úgyszólván Krúdy esztendeje a magyar
irodalomtörténetben: májusban halálának 30., októberben
pedig születésének 85. évfordulójára emlékezünk. Tóbiás Áron előadását végül a
kortársak magnetofonszalagra felvett megemlékezéseivel színesítette. Külön
élményt jelentett a hallgatóságnak Jancsó Adrienne
előadóművésznő lebilincselő, Krúdy színes,
hangulatos stílusát megelevenítő előadásában az írónak A
tetszhalott című elbeszélése.
A színvonalas műsorban az Irodalmi Színpad
tagjai közül Bende Ildikó és Lengyel István működött közre, Takács
László által összeállított számokkal. Juhász Endre három Chopin-számot
adott elő zongorán.
(Dél-Magyarország /Szeged/, 1963/113. /május
17./ 5. p.)