SZINDBÁD PREMIERJE

 

Mától három buda­pesti moziban látha­tó a fiatal rendező, Huszárik Zoltán Krú­dy Gyula elbeszélé­seiből készített új, színes Szindbád film­je.

Podolini diák?

– Krúdy Gyula Nyíregyházán, 1878. október 21-én szüle­tett. Apja ügyvéd. (A család nemesi: Crudi.) Édesanyja Csá­kány Julianna szo­balány. A fiú isko­láit Nyíregyházán, Szatmárnémetiben, Podolinban végezte. Első novellája 15 éves korában jelent meg nyomtatásban. Fiatalon, már 1895-ben a Debreceni El­lenőr munkatársa, s még az évben Nagy­váradon újságíró. A következő esztendő­ben a millenniumi kiállítás megnyitásá­ra Budapestre uta­zott és a magyar fő­városban maradt ha­láláig.

A vörös postakocsi?

– Budapest művész­világának népszerű, szeretett alakja. A Józsefvárosban, a Te­réz-templom kör­nyékén, a Belváros­ban, a Margitszige­ten, a Tabánban és Óbudán élt. Felis­merte, hogy akkor tudja elmondani a világról mindazt, amit gondol, ha hő­seit saját képmásá­ra formálja. Jelleg­zetes alteregója: Szindbád. Alig húsz­éves, amikor kiad­ták első novelláskötetét. Igazi közön­ségsiker 1914-ben publikált regénye, A vörös postakocsi.

Kápolnai földosztás?

– A Tanácsköztár­saság alatt – Mó­ricz Zsigmonddal és Gárdonyi Gézával együtt – vállalta a Néplap szerkeszté­sét. Sok cikkével és a Kápolnai földosz­tás című kiskönyvé­vel támogatta a for­radalmat. Sokat dol­gozott: hatvan re­gényt, háromezer novellát, több száz ifjúsági elbeszélést, négy színművet írt, s ezernél több újság­cikket. Stílusa ze­nei ihletésű, nyelvi teremtőerőben gaz­dag. Elsődlegesen a múlt századi kúriák, a század eleji Pest álomvilága foglal­koztatta. Olvasmá­nyosak középkori szepességi történetei, történelmi Martinovics-regénye, s Ál­moskönyve. 1930-ban Baumgarten-díjat ka­pott. Budapesten, 1933. május 12-én halt meg.

 

(Esti Hírlap, 1971/278. /november 25./ 6. p.)