Krudy Gyula:
A pénzkeresés
hajszájában, az újságok lapzártára kéziratot követelő szorításában, sokszor
szinte révületben rótta Krudy a sorokat: mégis minden
műve magán viseli a zseni kezenyomát. Írásainak
dzsungelét azonban eddig áttekinteni sem tudtuk, csak nagyobb művei voltak
hozzáférhetők, s különösen rejtve maradt sok száz elbeszélése. A Magvető
sorozata — először vállalkozik ennek a hatalmas anyagnak bemutatására, időrendben
felsorakoztatva Krudy legjobb novelláit. A fiatalkori
írások két kötete után (mely A fehérlábú Gaálné címmel jelent meg), most már az érett elbeszélő java
írásai jelennek meg, köztük olyan remekek, mint a Petőfi-beszélyek, a Szindbád-ciklus és De Ronche
kapitány történetei, mellettük megannyi, a régi Felvidékiről, Nyírségről, Pest-
Budáról szóló, szebbnél szebb, jórészt ismeretlen elbeszélés. A kötet az
1909—12 között keletkezett legszebb novellákat mutatja be, a függelékben pedig filológiai pontossággal ad számot az összes
ez időben írt Krudy-elbeszélésről.
(Egyetemi
Lapok, 1960/36. /október 29./ [5. p.])