Krúdy
Gyula a magyar
irodalom jelentős íróegyénisége. Szindbád-novelláit 1911 és 13 között
írta – ezekkel lépett be abba a maga teremtette világba a környező valóságból,
amely nagyon is magában hordozza a való világ ismertető jegyeit, kellékeit,
ugyanakkor azonban hőse és hősnői egy valóság feletti álomvilág törvényeinek
engedelmeskedve cselekszenek, viselkednek. Krúdy azok közé az írók közé
tartozik, akiket az olvasó közönség egy időre elfelejt, de ez mintha csak azért
lenne, hogy azután újra, annál nagyobb lelkesedéssel fedezze fel. Napjainkban Krúdy
esetében éppen ennek a növekvő népszerűsödésnek
lehetünk tanúi. különösen éppen a Szindbád-novellák és A vörös
postakocsi esetében. Krúdy írói nagysága – túl azon, hogy mivel az
élet minden apró dolgának alapos ismerője és feltérképezője, műveivel a legtöbb
olvasó könnyen talál személyes kapcsolatot – abban áll, hogy a modern prózairodalomnak
az európai próza fejlődésével lépést tartó, sőt annak kísérleteit bizonyos
pontokon meg is előző eredményeket mutat fel.
Filmgyártásunk
most először jelentkezik Krúdy-művek megfilmesítésével. (Rendezője: HUSZÁRIK
ZOLTÁN). A film története során előttünk bontakozik ki Szindbád
drámája. Szindbádé, aki minden értelemben meg akarja nézni és meg akarja
mérni magát. Szindbád rettenetesen fél az elmúlástól, de halálát éppen,
szinte nem is emberre méretezett élettempója, a világ teljes birtokba vételére
való szüntelen törekvése sietteti...
Szindbád –
Latinovits Zoltán.
BEMUTATÓ A JÖVŐ HÉTEN
(Fővárosi Mozi műsor,
1971/46. /november 18-24./ 16-17. p.)