Krúdy Gyula a magyar irodalom jelentős íróegyénisége. Szindbád-novelláit 1911 és 13 között írta – ezekkel lépett be abba a maga teremtette világba a környező valóságból, amely nagyon is magában hordozza a való világ ismertető jegyeit, kellékeit, ugyanakkor azonban hőse és hősnői egy valóság feletti álomvilág törvényeinek engedelmeskedve cselekszenek, viselkednek. Krúdy azok közé az írók közé tartozik, akiket az olvasó közönség egy időre elfelejt, de ez mintha csak azért lenne, hogy azután újra, annál nagyobb lelkesedéssel fedezze fel. Napjainkban Krúdy esetében éppen ennek a növekvő népszerűsödésnek lehetünk tanúi. különösen éppen a Szindbád-novellák és A vörös postakocsi esetében. Krúdy írói nagysága – túl azon, hogy mivel az élet minden apró dolgának alapos ismerője és feltérképezője, műveivel a legtöbb olvasó könnyen talál személyes kapcsolatot – abban áll, hogy a modern prózairodalomnak az európai próza fejlődésével lépést tartó, sőt annak kísérleteit bizonyos pontokon meg is előző eredményeket mutat fel.

Filmgyártásunk most először jelentkezik Krúdy-művek megfilmesítésével. (Rendezője: HUSZÁRIK ZOLTÁN). A film története során előttünk bontakozik ki Szindbád drámája. Szindbádé, aki minden értelemben meg akarja nézni és meg akarja mérni magát. Szindbád rettenetesen fél az elmúlástól, de halálát éppen, szinte nem is emberre méretezett élettempója, a világ teljes birtokba vételére való szüntelen törekvése sietteti...

Szindbád – Latinovits Zoltán.

BEMUTATÓ A JÖVŐ HÉTEN

 

(Fővárosi Mozi műsor, 1971/46. /november 18-24./ 16-17. p.)