Könyvek között
[…]
KRÚDY GYULA: A szerelmi bűvészinas. Krúdy 1909. és 1912. között írt legszebb elbeszéléseit
tartalmazza a kötet, köztük Szindbád és De Ronche kapitány történeteit. Ezekben a novellákban is csak
olyan emberek, tájak, városok, utcák érdeklik Krúdyt, amelyek felett a múlt
szét nem foszló irracionális árnyéka lebeg. Költő ő, aki a számára fontosról
soha véget nem érő regényt álmodik: feltámasztja a holtat, ha kedves a
szívének, álomvilágot teremt, ha az igaziban, nem érzi jól magát. De ez a különc, az álló idő
szerelmese, a tovatűntek varázsosan könnyűkezű feltámasztója egyszerre modernné,
intellektuálissá, realistává változik, mihelyt leír egy mélységet
nyitó hasonlatot, belékezd egy monoton melódiájú leírásba. Novelláiban
valóságos az élet, valóságos a társadalom: jobban, mélyebben ismerte korát,
mint a történettudósok, többet tudott az emberről, mint a pszichológusok, a szerelemről,
a nőkről, mint Casanova. De a valóságról is csak mesélni tud, igaz, hogy ennél
a mesénél aligha akad élőbb és igazabb. (Magvető.)
[…]
(Film
Színház Muzsika, 1960/41. /október
7./ 44. p.)