Krúdy
Gyula, 1878—1933.
Szülőhelyén, a Nyírség központjában, Nyíregyházán s a Felvidék kisvárosaiban
telt ifjúsága. Hamarosan Pestre került s anélkül, hogy valaha is végkép
lekötötte volna magát egy újságnak, egy kiadónak, teljesen az irodalomnak élt.
Első munkáin még nyomot hagyott Mikszáth Kálmán hatása (tematikájuk, a
felvidéki élet s az anekdotákban élő történelem, közös volt), de csakhamar
megtalálta jellegzetes hangját. Írói egyéniségére ez a hang a legjellemzőbb.
Vannak művei, melyeket a népszerűség kiemelt (A podolini
kísértet, A vörös postakocsi) s az a látszat kél, mintha ezek kiválnának a
többi közül. Valójában nincs így, az egész Krúdy-mű organikus egység,
színvonala igen kevéssé hullámzik. Életművét reális látásmódja s irreálisan
ingadozó időszemléletének ellentéte teszi jellegzetessé: elemeiben minden műve
naturális valóság, de álomszerűvé válik azáltal, hogy a múlt és a jelen határai
elmosódnak bennük. Stílusa zenei hatású; nem a gondolatok logikus rendje, hanem
az érzelmek s érzéki benyomások ritmikus hullámzása szabja meg mondatainak
szerkezetét. Hosszabb prózai munkái első olvasásra laza szerkezetűeknek
tetszenek, holott ezek is meg vannak komponálva, csakhogy nem értelmi vázuk
van, hanem az emlékezés, az álom, a révület rapszodikus ritmusát követik. Művének
hatása a Nyugat-utáni nemzedékre igen nagy; öntudatlanul, világirodalmi
hatásoktól függetlenül alkotott életművében, a Proust nyomán megindult új
regényírásnak magyar igazolását ünneplik. Munkásságának tudományos
feldolgozásával, műveinek összegyűjtésével még adós a tudomány s a könyvkiadás.
Művéről egyetlen úttörő tanulmány kísérelt meg igényes képet rajzolni: Hevesi
András: Krúdy. Márai K. egy napját rajzolja meg Szindbád hazatér c. művében.
(Hungária
Irodalmi Lexikon, Szerk. Révay József-Kőhalmi
Béla.
Bp. 1947, Hungária. 300. p.)