Krúdy Gyula, 1878—1933. Szülőhelyén, a Nyírség központjában, Nyíregyházán s a Felvidék kisvárosaiban telt ifjúsága. Hamarosan Pestre került s anélkül, hogy valaha is végkép lekötötte volna magát egy újságnak, egy kiadónak, teljesen az irodalomnak élt. Első munkáin még nyomot hagyott Mikszáth Kálmán hatása (tematikájuk, a felvidéki élet s az anekdotákban élő történelem, közös volt), de csakhamar megtalálta jellegzetes hangját. Írói egyéniségére ez a hang a legjellemzőbb. Vannak művei, melyeket a népszerűség kiemelt (A podolini kísértet, A vörös postakocsi) s az a látszat kél, mintha ezek kiválnának a többi közül. Valójában nincs így, az egész Krúdy-mű organikus egység, színvonala igen kevéssé hullámzik. Életművét reális látásmódja s irreálisan ingadozó időszemléletének ellentéte teszi jellegzetessé: elemeiben minden műve naturális valóság, de álomszerűvé válik azáltal, hogy a múlt és a jelen határai elmosódnak bennük. Stílusa zenei hatású; nem a gondolatok logikus rendje, hanem az érzelmek s érzéki benyomások ritmikus hullámzása szabja meg mondatainak szerkezetét. Hosszabb prózai munkái első olvasásra laza szerkezetűeknek tetszenek, holott ezek is meg vannak komponálva, csakhogy nem értelmi vázuk van, hanem az emlékezés, az álom, a révület rapszodikus ritmusát követik. Művének hatása a Nyugat-utáni nemzedékre igen nagy; öntudatlanul, világirodalmi hatásoktól függetlenül alkotott életművében, a Proust nyomán megindult új regényírásnak magyar igazolását ünneplik. Munkásságának tudományos feldolgozásával, műveinek összegyűjtésével még adós a tudomány s a könyvkiadás. Művéről egyetlen úttörő tanulmány kísérelt meg igényes képet rajzolni: Hevesi András: Krúdy. Márai K. egy napját rajzolja meg Szindbád hazatér c. művében.

 

(Hungária Irodalmi Lexikon, Szerk. Révay József-Kőhalmi Béla.
Bp. 1947, Hungária. 300. p.)