Kortársak Krúdyról

 

„...Könnyes, drága, gyönyörű könyv ez mégis, fölséges vers-vallomás arról, miként teszik az álmok passzívvá a mai Casano­vát. Brilliáns lelki-Röntgene a fiatalság nevezetű betegség egyik legékesebb stádiumának. A művészpsziché diagnózisa s egy kicsit édes szívfájdalmú em­léke 10 év előtti budapesti sor­sunknak, ellágyulásainknak s

az éjszakáknak, melyekben ak­kori ifjúságunkat meghurcoltuk. Szerelmetes, mindenkitől neme­sen különböző, erős poéta írása, s ez magában biztosítja sokáig az életét azokban, akik a teg­napi ifjúságukat akarják meg­találni.”

(Részlet Adynak A vörös postakocsiról írott kritiká­jából.)

 

„Krúdy művészete a zenéhez áll legközelebb, ehhez a leghan­gulatosabb, legkifejezőbb és legkorlátlanabb művészethez, amely egy szeptimen-akkord furcsa, megnyugtatásra vágyó zengésével egy pillanat alatt fel tud idézni bennünk egy kedves arcot, egy régen elszáradt, lepréselt virágot, első szerelmet, elfelejtett tör­téneteket, az egész elmúlt életünket.”

(Kárpáti Aurél: A búsképű lovag.)

 

(Keletmagyarország /Nyíregyháza/, 1958/110. /május 11./ 4. p.)