KRÚDY GYULA:

SOBRI

Krúdy Gyula (1878-1933) életműve most bontakozik ki teljes valóságában az új olvasók tábora előtt. Mind sűrűbben megjelenő kötetei — regények és no­vellaválogatások teljesen egyéni hangú íróművészt állítanak elénk. A századfordulón jelentkezett, egy pusztuló tár­sadalom nagy álomképekbe festett, de reális freskóival, a Szinbádok, a Rezeda Kázmérok nosztalgikus, de a nyers való­ság képeit is feltáró színeivel. Amidőn a Magyar Tanácsköztársaságot kikiál­tották, Krúdy is ott volt a forradalmat igenlő írók közt, s későbbi munkáiban, még a napilapokban elhullott tárcáiban sem tagadta meg elveit. Különös írói világa — a magyar valóság szimbolikus festése éppúgy, mint az egyszerű embe­rek rajza a budapesti és vidéki környe­zetbe tévedő történeteiben — nagy értéke irodalmunknak.

[…]

 

(Magyar Nemzet, 1958/148. /június 25./ 7. p.)