Az arany meg az asszony

Krúdy Gyula színjátéka az Apollo-kabaréban

 

A tegnapi premieren előkelő és disztingvált közönség töltötte meg az Apolló-kabaré nézőterét, az íróvilág pedig szinte teljes számmal képviselve volt. Nevezetes irodalmi eseményt hirdetett a kabarészín lapja: Krudy Gyula új színművének bemutatóját. A nagynevű író nemes tartózkodással hosszú idő óta távol tartotta magát a színpadtól. Úgy érezte, hogy finom vonalakkal megrajzolt alakjai torzzá válnak, mondanivalói elhalványodnak, gazdag és színpompás képzelete szűk határok közé szorul a lámpák világosságában. A tegnapi este és az a forró siker, amelynek lelkes zajában Krudy ismét megjelent a színpadon, talán fordulópontot jelenthet abban a majdnem ellenséges viszonyban, amely az írót és a színpadot, mindenesetre a közönség kárára, eddig elválasztotta egymástól. Krudy tegnap elementáris erővel hódította meg a színpadot, remélhető tehát, hogy a színpad is vissza fogja hódítani magának Krudyt. A siker új szárnyat fog adni kedvének s az Apollo-kabarénak maradandó érdeme lesz, hogy a színpadán talált egymásra újra az író és a színház múzsája.

Krudy színjátéka, Az arany meg az asszony, azt a gondolatot hirdeti, hogy milyen balga a férfi, aki az arany csengéséért lemond az asszony szerelméről. Szín: egy felvidéki kereskedő háza a XV. században. A történet hősei: egy marcona zsoldoskatona és egy szomorú ifjú asszony. Kettőjük közé áll oda csábító varázsával a gazdagság hívságos fénye, hogy vesztét okozza a katonának, aki botorul elfordul a szerelemre hívó szívtől, mert megbabonázza az arany pogány csengése. Elbűvölő hangulatokat idéz fel Krudy mélyzengésű lírája és hévteljes dikciója drámai magasságokba ragadja a hallgató szívét, amelyet izgalmas perceken át összeszorítva tart, míg aztán halkan, csendesen újra elereszti. Eszményi jelenség az asszony szerepében Németh Juliska. A megjelenése sugárzó szépség, a játéka költői ihletettségből fakad és szavaiban leghívebb tolmácsa az író szándékának. A zsoldos szerepét vendég játszotta: Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház művésze. Szépen deklamálta Krudy tüzes szépségű tirádáit s a kalandor katona marcona vadsága egyébként is kitűnően talál a művész temperamentumához. A kereskedő szerepében Herczeg Jenő adott érdekes és karakterisztikus alakítást. Magyari az egyik színész alakját tette színessé igaz művészettel.

Emlékezetes, nagy sikere volt a színjátéknak. A viharosan tapsoló közönség az írót is látni kívánta. Helyette Beregi köszönte meg a tapsokat.

 

*

 

[…]

Meg kell még emlékezni Szabolcs Ernőről, aki különösen a Krudy-darab stílusos rendezésével excellált.

 

(Magyarország, 1918/231. /október 3./ 9. p.)