Élete és
halála
A magyar
irodalomnak súlyos gyászát jelenti, hogy Krúdy Gyula, a kiváló
regényíró, ma reggel váratlanul meghalt, Óbudán, Templom ucca 15 szám alatt lévő lakásán.
Nyolc óra
körül, ágyában érte a szívszélhüdés, amely
pillanat alatt kioltotta életét. Két nap óta gyengélkedett Krúdy Gyula, de
betegsége egyáltalán nem adott okot komoly aggodalomra. Tegnap még meghagyta
feleségének, hogy reggel tíz órakor keltse fel, mert a kultuszminisztériumba
akar menni. Mikor aztán a jelzett időben felesége bekopogtatott a szobájába,
holtan tálalta férjét. Kezelőorvosának, Boér
Kálmán dr.-nak megállapítása szerint szívszélhüdés
ölte meg.
Krúdy Gyula 1878-ban született, Nyíregyházán,
tehát 55 évet élt. Iskoláit Szatmáron, Podlinban
és Bécsben végezte, majd Debrecenben lett újságíró. Innen csakhamar
Nagyváradra, azután pedig 1897-ben Budapestre került, ahol előbb a Pesti
Napló, majd rövid időre a Magyarország belső munkatársa lett, míg
később lapköteléken kívül állva dolgozott. Közben mindenfelé jelentek meg már
tárcái, novellái, regényei. Rendkívül termékeny, gazdag képzeletű elbeszélő
volt, aki a félmúlt magyar élet mesteri rajzával és hangulatos képeivel tette
ismertté és becsültté nevét, mind a közönség, mind a kritika előtt.
1914-től kezdve éveken át közölte a Magyarország
hetenkint írott Pesti leveleit s később
is, java regényei és novellái a Magyarország hasábjain keresztül
kerültek az olvasóközönség elé.
Nyíri csend, Szindbád, A vörös postakocsi, A podolini kísértet, A pajkos Gaálék,
a Hét Bagoly, az N. N. és a Tegnapok ködlovagjai című
könyvei az új magyar irodalom legnemesebb értékei közé emelték Krúdy Gyulát,
akit nemrég a Baumgarten-díjjal és a Rothermere-díjjal
is kitüntettek. Összes műveinek, száma 70-80 kötetre rúg, közöttük néhány
remekbe készült ifjúsági regény is akad.
Krúdy mint
ember is a legszeretetreméltóbb egyéniség volt. Váratlan halála általános
részvétet keltett mindenfelé. Feleségén, született Várady-Rózsa
Zsuzsannán kívül négy gyermeke – Ilonka, Mici, Gyula
és Zsuzsika – gyászolja.
A magyar
irodalom és ujságírás nagy halottjának temetése felől
még nem történt intézkedés.
(Magyarország, 1933/108.
/május 13./ 5. p.)