BÖNGÉSZŐ

1918. november 5-én a Főváros Barátai napirendre tűzték az utcaelnevezéseket. Krúdy Gyulát, a kérdés alapos ismerőjét kérték fel előadóul. Krúdy javaslatait 1919. március 20-án kelt, a Főváros Tanácsához címzett beadványában is előterjesztette. Hat ismert budapesti útvonalat és a Városligetet óhajtotta átkeresztelni; a többi között a Gizella teret Károlyi Mihály térre, az Országház teret Népszava térre, a Károly király körutat Forradalom körútra.

A viharos gyorsasággal száguldó események, a Tanácsköztársaság bukása Krúdy Gyula elképzeléseit is megsemmisítették. A fennmaradt tervek most, annyi év után napvilágra kerültek. Az író leánya, Krúdy Zsuzsa adta közre abban a kötetben,* amelyben egymás mellé sorakoztatja apja írói pályafutásának számos értékes és izgalmas, a nyilvánosság előtt eddig teljesen ismeretlen dokumentumait.

Krúdy Gyula neve és munkássága az elmúlt 18 esztendőben egyre ismertebbé vált. 1957 óta folyamatosan jelennek meg kedves és népszerű regényei, remekmívű novellái. Az elmúlt esztendő egyik legnagyobb könyvsikere éppen a tiszaeszlári perről írt lebilincselő Krúdy-riportsorozat volt, amelyet egy napilap hasábjairól mentettek át, bővítették vele a Krúdy-kötetek gazdag sorát, s nem utolsósorban jelentősen kiegészítették azt a képet, amelyet Krúdy Gyuláról, a kiváló íróról, a nagyszerű, humanista emberről alkothatunk.

Az Apám, Szindbád című kötet drámai erejű és megdöbbentő vallomás-sorozat. „Emlékeimből, édesapám írásaiból, anyám és Gyula bátyám elbeszéléseiből, feljegyzéseiből, barátok és kortársak emlékezéseiből, mintegy ezer levélből szövődtek a következők” - írja a kötet bevezetőjében az írónő. Számlák, pénzsürgető kérelmek, magán- és közlevelek váltogatják egymást pergő, jó ritmusban ebben a könyvben, amelyből megismerhetjük egy jelentékeny magyar író harcát és küzdelmeit.

* Krúdy Zsuzsa: Apám, Szindbád. Magvető, 1975. Ára: 29.- Ft.

(Magyarország, 1976/1. /január 4./ 27. p.)