Eseménynaptár

[…]

Krúdy Gyula

(1878. okt. 21—1933. május 12.) a XX. a XX. század magyar irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakja és egyben legszínesebb egyénisége. 80 esztendővel ezelőtt született Nyíregyházán. Iskoláit szülővárosában és Podolinban, az írásaiban oly gyakran felbukkanó felvidéki városkában végezte, majd Nyíregyházán, Debrecenben és Nagyváradon újságíróskodott, de hamarosan Budapestre került a »Fővárosi Lapok« munkatársaként. Még nem töltötte be huszadik évét, amikor első elbeszéléskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Ezt gyors egymásutánban követték regényei és újabb novelláskötetei. Művei közül »Az álmok hőse«, »Aranykéz utcai szép napok«, »A betyár álma«, »Boldogult úrfikoromban«, »Hét bagoly«, »Hét szilvafa«, »Magyar jakobinusok«, »A podolini kísértet«, »Szindbád ifjúsága«, »Szindbád utazásai«, »Tegnapok ködlovagjai« a legismertebbek. A külföldiek közül Turgenyevvel és a svájci Gottfried Kellerrel, a magyar elődök közül pedig leginkább Mikszáthtal áll rokonságban. Mikszáthhoz hasonlóan, meggyőző erővel és mindenkor hitelesen ábrázolta a magyar nemesi osztály kikerülhetetlen pusztulását. Az alsó világháború éveiben egyre szenvedélyesebben fordult szembe az esztelen vérontással, a forradalom idején habozás nélkül a nép oldalára állt, majd a Horthy-fasizmus nyomasztó légköre elől ismét a múlt álomvilágába menekült.

[…]

(Munka, 1958/10. /október/ 27. p.)