Krúdy Gyula, író és hírlapíró, szül. Nyíregyházán 1878 okt. 21. Szatmárt, Podolinban, Bécsben és Nyíregyházán tanult, majd Debrecenben és Nagyváradon működött mint hírlapíró. 1896. a fővárosba költözött s a Pesti Napló, később a Magyarország és Az Újság munkatársa lett. Rendkívül termékeny elbeszélő, aki a vidéki nemes élet sajátos mozzanatait s a történelem eseményeit gazdag képzeletével érdekes, noha nem mindig szerves novellákká és regényekké dolgozza föl. Ereje a megyei élet s a falusi világ rajzában, valamint írói nyelvezetében van. Irt egy pár ifjúsági munkát is, legnagyobb sikerű közöttük A cirkusz-király (1905) s 1913. Zoltánka c. színre hozta Petőfi özvegyének és fiának sorsát (előadták a Magyar Színházban). Művei: Üres a fészek és egyéb történetek (1897); Ifjúság (rajzok, 1899); A víg ember bús meséi (1900); Diák kisasszonyok (elbeszélések, 1905); Az álmok hőse (rokonának, K. Kálmánnak tettei a szabadságharcban s az abszolutizmus alatt, 1906); A podolini kísértet (nagyhatású regény a felvidéki emberek küzdelmeiről, 1906); Pajkos Gaálék és A szakállszárítón (elbeszélések, 1907); Andráscsik örököse (regény, 1909); A bűvös erszény (elbeszélések, 1909); Nyíri csend (1909); Hét szilvafa (elbeszélések, 1910); Esti út (elbeszélések, 1911); Szindbád ifjúsága és Szindbád utazásai (novellisztikus visszaemlékezések az Ezeregyéjből ismert, örökké utazó Szindbád nevéhez kapcsolva, 1912); A francia kastély (regény, 1912); De Ronch kapitány csodálatos kalandjai (elbeszélések, 1913); A vörös postakocsi (K.-nak legnagyobb sikert aratott regénye, három kiadást ért nyolc hónap alatt, 1913); Első szerelem (elbeszélések, 1914); Palotai álmok (regény, 1914); Púder (elbeszélések, 1911); A 42-ős mozsarak (regény, 1915). Összegyűjtött műveinek 16 kötetes kiadása megindult 1914-ben.

 

(Révai Nagy Lexikona, Bp. 1915, Révai. XII. köt. 321. p.)