[…]

KRÚDY GYULÁNÉ:

Tízéves koromtól kezdve ismertem az uramat — látásból. Akkor természetesen csak csodáltam őt és eszembe sem jutott volna, hogy valaha a felesége leszek a nagy írónak.

Egészen bizonyos, hogy ő sem gondolt ilyesmire, amikor a tíz-tizenkét esztendős kis fruska szeme elé került. A tényleges megismerkedésünk alkalmával pont tizenöt éves voltam. Szüleim nagy vacsorát csaptak a születésnapom tiszteletére s ezen a vacsorán Krúdy Gyula is vendégünk volt. Ekkor mutattak be neki.

[…]

(Színházi Élet, 19325/52. /december 27-1926. január 2./ 74. p.)