Krúdy Gyula regényt ír Pálmay Ilkáról

Korrajz, melynek uralkodók, vidéki színészek, erdélyi
gavallérok, kóristalányok a hősei

Krúdy nyilatkozik az új regényről

 

Múlt héten számolt be a Színházi Élet Krúdy Gyula új könyvének a „Tegnapok ködlovagjai”-nak nagy sikeréről. És most azt regisztrálhatjuk, hogy Krúdy egy újabb regényét fejezte be. Ez a regény azért érdekel bennünket különösebben, mert hőse Pálmay Ilka. Megkértük az illusztris írót, hogy nyilatkozzon erről a legújabb regényéről. A következőket mondotta:

– Regényem visszaemlékezés arra az időre, mikor Pálmay Ilkát Kolozsvártól Londonig ismerték, mikor, ha azt mondták: a „Primadonna”, Pálmay Ilkát értették alatta.

– Természetesen ebben az életrajzban, mely rég letűnt emberek, idők és események muzsikája, olyan részletek vannak, amelyekről a mai közönségnek már fogalma sincsen, a fiatal, tizennégy éves Pálmay Ilkáról, aki szerelmes lett Szigligeti Ede fiába, Szigligeti Józsefbe, a kis vidéki színészbe, végigvándorolta vele a vidéki komédiás minden nyomorúságán keresztül Ungvárt, Kassát, Eperjest, Nagybányát. Végül Kolozsvárra kerültek. Itt kezdett Pálmay Ilka sorsa jobbra fordulni. Kolozsvárott hamar észrevették a ritka tehetségű színésznőt. Egyforma lelkesedéssel karolták fel a mágnások, dzsentrik  és az előkelő polgári osztály. Leglelkesebb pártfogóinak, Bánffy György grófnak, Eszterházynak, Korbuly Bogdánnak, Papp Mihály szerkesztőnek nem sok fáradtságába került, hogy a kolozsvári Nemzeti Színházhoz bejuttassák. De nemcsak az urak, hanem grófnék, előkelő úriasszonyok protezsálták Pálmay Ilkát, akit egymásután árasztottak el a legelőkelőbb házakba szóló meghívásokkal. Protektorai elválasztották hozzá nem illő férjétől, Szigligeti Józseftől, aki mint minden vidéki színész, nagyon szerette a rumot és amikor rumot ivott, verekedett.

– Pálmay Ilka igen jó családból származik, ősei a hétszilvafás Petráss famíliából valók, nagyanyja Fekésházy Theresia udvarhölgy volt.

– Kolozsvár ünnepelt primadonnája csakhamar Budapestre került a Népszínházhoz. Itt is ünnepelték, kedvence volt mindenkinek. Este a színházban, reggel a Nemzeti Lovardában aratott tapsokat.

– A regény többi részletei már a mai kor emberei előtt is ismertek, ezért nem tartom szükségesnek erről is nyilatkozni. Bizonyos, hogy mindenki ismerte őt Európában, aki csak gavallérnak, úriembernek számította magát.

– Tisztelői, csodálói, imádói a társadalom minden rétegéből verbuválódtak. Voltak királyok, hercegek és grófok, színészek, írók és karmesterek.

– Nagy kedvvel dolgoztam a regényen, amelyben alkalmam nyílott a XIX. század utolsó felének és a XX. század első éveinek mozgalmas, érdekes életét korrajzszerűen leírni, belefoglalva letűnt emberek, asszonyok képét, kikre ma már alig emlékszik a hálátlan utókor.

Hogy a bizonyára izgalmas regény hol fog megjeleni, még nem tudja Krúdy Gyula. Több helyről kapott már ajánlatot a „Primadonna” közlésére, de nem döntött, hogy kinek adja oda a regényt.

 

(Színházi Élet, 1926/2. /január 10./ 19. p.)