Vendéglő a Vörös Postakocsihoz

 

A Délpesti Vendéglátóipari Vállalat szeptember 17-én mutatta be és szeptember 18-án nyitotta meg a Ráday utca 15. sz. alatt a Vörös Postakocsihoz címzett vendéglőt. Nemcsak az elnevezés idézi Krúdy Gyula emlékét, hanem az ételválaszték, a falakon látható könyvillusztrációk és a díszítő, hangulati elemek is.

 

*

Az üzlet kialakításához az író leánya, Krúdy Zsuzsa nyújtott segítséget. Őt kérdezzük:

– Mi indokolta, hogy itt nyíljon Krúdy ihletésű vendéglő?

– Köztudomású, hogy apám kedvelte és gyakran látogatta a ferencvárosi kiskocsmákat, amelyek hangulatát, egyes jellegzetes alakjait regényeiben, novelláiban örökítette meg. A most megnyílt Vörös Postakocsi helyében hajdan a Két Korona Vendéglő állott, amelyet apám ugyancsak gyakran látogatott. Ezért fogadtam örömmel a Délpesti Vendéglátóipari Vállalat kérését: nyújtsak segítséget a Vörös Postakocsihoz címzett vendéglő korhű atmoszférájának eléréséhez. Meghatott az a szeretet, áldozatkészség és szakértelem, amelyet az előkészületek közben tapasztaltam. Ez arra is utal, hogy a vállalat szakemberei nemcsak ismerik, de értik is apám közismert „bohémiáján” belül rejlő életfilozófiáját és nagyra becsülik gazdag életművét.

Krúdy emléktárgyak

– Ismerkedve a helyiségekkel, megragad a Krúdy terem terítése és díszítése. A kockás abroszok a hajdani ferencvárosi vendéglők hangulatát idézik, amelyeket Apu éppen természetes és emberi hangulatukért kedvelt, ő mindennél jobban idegenkedett a hivalkodástól, a mesterkéltségtől.

– A Krúdy terem falait könyveiből kinagyított illusztrációk díszítik, amelyeket nem kisebb grafikusok, mint Ferenczy Béni, Szántó Piroska, Kondor Lajos készítettek.

– Az étlapon különböző regényalakokra történő utalással látunk ételeket. Van ezeknek az ételeknek valami közük a regénybeli hősökhöz?

– Nem, ezek csak fantázia nevek, mégis kedves ötlet volt a vendéglátóktól, hogy az ételek elnevezésével is utalnak a vendéglő életrehívását ihlető regényre. Az étlap betétjeként azonban Krúdy Gyula kedvenc ételei szerepelnek, s ez már nem a fantázia szüleménye. E néhány étel Apu kedvencei közé tartozott és így otthon, a szülői házban is gyakorta főztük azokat.

– A sörözőben kecskelábú asztalok mellett, kakukkos óra hangjainál fogyaszthatják a vendégek a jófajta sört és a hozzá illő ételeket. A borpincében pedig igazi „pinceszeri” hangulat uralkodik. Asztaloknak kiképzett hordók mellett, gyertyavilágnál, Balogh Lajos kitűnő cimbalom játékának hangjai mellett kóstolhatják az ínyencek az Állami Gazdaságok finom borait. A „hegy levének” ágyazásához füstölt-főtt csülköt kínálnak a dirndli ruhás felszolgáló lányok.

– Szó esett arról, hogy a bemutatás és a tulajdonképpeni megnyitás nem azonos napon volt. Kik vettek részt a szeptember 17-i bemutatón?

– Hivatalos hangvételben azt mondhatnám, hogy az író- és művészvilág jelentős képviselői. Én inkább úgy mondom, hogy azok, akik szeretik és értik Krúdyt, akik magukénak vallják az életművében rejlő gondolatvilágot. A vendéglő megnyerte a bemutató közönségének tetszését. Úgy érzem, sikerül majd az író- és művészvilág meghitt találkozóhelyévé tenni a Vendéglőt a Vörös Postakocsihoz. Én mindenesetre továbbra is nagy szeretettel segítek a vállalatnak, amelyet a kedves hely létesítésekor nemcsak a bevétel, hanem Krúdy emlékének ápolása is ihletett.

*

Krúdy Zsuzsa nyilatkozata és saját tapasztalataink alapján örömmel jegyezhetjük fel, hogy Budapest vendéglátása ismét egy vonzó, szép tradíciókat őrző és ápoló hellyel gyarapodott.

 

(Vendéglátás, 1971/11. /november/ 1., 10-11. p.)