A realizmus, naturalizmus és szimbolizmus kora (1882.)

3. §. A regény és elbeszélés.

 

[…]

Az impresszionista látásmód és stílus is erősen jelent­kezik néhány elbeszélőnk munkáján. Krúdy Gyula (sz. 1878) szűkebb hazájának, a Nyírségnek világából vett rajzaival tűnt fel, tárgyköre azonban idővel erősen ki­bővült. Alakjai és történetei egyaránt elmosódottan, va­lami bágyadt, merengő melancholia hangulatában jelen­nek meg írásaiban, amelyeket gyakran az erotika kellemetlen levegője hat át (Nyíri csend, Hét szilvafa, Tegna­pok ködlovagjai). […]

 

(Bánhegyi Jób: A magyar irodalom története.
II. Kisfaludy Károlytól napjainkig.
Budapest, 1930, Szent István Társulat. 255-256. p.
/Szent István Könyvek 78-79./)