MA ESTE HIRDETIK KI AZ 1930-AS BAUMGARTEN-DÍJASOK NÉVSORÁT

Krúdy Gyula és négy fiatal író lesznek az új Baumgarten-díjasok,
míg a tavalyiak közül négyen kapják tovább is a díjat

Fülep Lajos, Németh László, Papp Károly és Tóth Aladár az új kitüntetettek – Erdélyi József,
Farkas Zoltán, Kárpáti Aurél, Schöpflin Aladár és Szini Gyula kimaradtak az idei listáról,
Osvát Ernő helyét nem töltik be

Ma este hét órakor a Baumgarten-alapítvány sasutcai házában összeül a Baumgarten-bizottság s kihirdeti az 1930 évi Baumgarten-díjasok listáját. Tavaly a következő írók és esztétikusok részesültek az évi 4000 pengős díjban: Elek Artúr, Erdélyi József, Juhász Gyula, Kárpáthy Aurél, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Tamásy Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Szini Gyula.

A Baumgarten-alapítvány kuratóriuma és tanácsadó testülete már e hó elején eldöntötte, hogy a tavalyi listából kik maradnak meg az idén is. Mint az Esti Kurir jelentette, Tamásy Áron, Elek Artur, Tersánszky Józsi Jenő és Juhász Gyula ezek a kiválasztottak. Már akkor megállapodott a bizottság Krudy Gyula személyében is, aki az egyetlen idősebb generációhoz tartozó író a díjazottak között. A még betöltendő helyeket a tanácsadó testület kizárólag fiatal íróknak szánta.

Az idei Baumgarten-díjasok

Sokáig tartott, míg a Baumgarten-bizottság eldöntötte, kik legyenek azok a fiatal írók, akiket az idei díjjal kitüntet. A felkínálkozó gazdag anyagot alaposan meg kellett rostálnia a bizottságnak, mivel csupán három író számára maradt hely az idei díjazottak sorában. Ellentétben ugyanis a múlt évi csoportosítással,

idén nem tíz, hanem csak nyolc írót jut tat Baumgarten-díjhoz a kezelő bizottság.

Négy régi Baumgarten-díjassal és Krudy Gyulával, öt helyet már betöltöttek, négy marad tehát a fiataloknak.

A négy megüresedett helyet, beavatott helyről nyert információk szerint kapták:

Tóth Aladár zenekritikus, Papp Károly novellista, Németh László irodalmi kritikus és Fülep Lajos historikus.

A négy új kitüntetett valóban a legfiatalabb irodalom tagjainak sorából került ki és jutott a Baumgarten-díjazottak díszes pozíciójába. Tóth Aladár, a fiatal zenekritikus, az első Magyarországon a zenei tudományok művelői közül, akit irodalmi díjjal tüntettek ki. Tóth Aladárt erre a kitüntetésre nem csak nagyarányú szakmai felkészültsége képesíti, hanem azok az irodalmi eszközök is, amelyekkel a zeneművészet anyagát kezeli. Beethoven– Schubert-tanulmányai, ha nem is írókról alkotott művek, de mint művészeti essayk, kitűnő irodalmi alkotások.

Papp Károly, a fiatal novellista, akinek nevét a Nyugat hasábjairól ismeri a közönség, szintén a legfiatalabb gárda egyik szép jövő előtt álló tagja. Németh László, a harmadik legfrissebb Baumgarten-díjazott, szintén a Nyugat hasábjairól indult el irodalmi kritikáival. Legutóbbi értekezésében Babits legújabb irodalmi tanulmányairól írt.

A kilencedik helyre Fülep Lajost, a bajai pap-írót, a neves szellemtörténészt, Papini magyarázóját iktatta a Baumgarten-bizottság. A tizedik helyet pedig üresen hagyta, ezzel is jelezve azt a hiányt, amely Osvát Ernő tragikus halálával támadt a Baumgarten-díjasok sorában.

Kik maradtak ki az idei listából

A tanácskozások során nagyon sok név vetődött fel, amelyeknek csaknem mindegyike méltó lett volna egy-egy Baumgarten-díjra, ha ezt a rendelkezésre álló eszközök megengedték volna. Akikről a legtöbb szó esett és akiknek a díjazása csupán hajszálon múlott, a kiszivárgott hírek szerint a következők: Füst Milán, Gyergyay Albert, Nagy Lajos, Illyés Gyula, Komlós Aladár, Révész Béla és Fodor József.

Füst Milán nevét emlegették a díjjal kapcsolatban legtöbbször.

Felhozták érdeméül Catullus című drámáját, amely a legmodernebb irodalom eszközeivel világít meg egy komplikált, ókori lelki tragédiát, Gyergyay Albert, a jeles essayista és irodalomtörténész szintén sokszor szerepelt a tárgyalások előterében. Nagy Lajos díjazását szinte az utolsó pillanatig biztosra vették a beavatottak.

Komlós Aladár irodalmi tanulmányaival szintén a legesélyesebb jelöltek között szerepelt. Fodor Józsefről és Révész Béláról már megírtuk, milyen harc folyt le díjazásuk körül és hogyan vált ki a tanácsadó testületből Mikes Lajos, az egyik tanácsadó tag, éppen az ő elejtésük miatt.

Eszerint tehát:

a jelenlegi Baumgarten-díjasok névsora a következő: Elek Artúr, Juhász Gyula, Fülep Lajos, Krudy Gyula, Németh László, Papp Károly, Tamásy Áron, Tersánszky Józsi Jenő és Tóth Aladár.

A tavalyi Baumgarten-díjasok közül nem kapnak az idén díjat: Schöpflin Aladár, Kárpáthy Aurél, Erdélyi József és Szini Gyula. A múlt évi díjazottak sorából egy író hiányzik: Osvát Ernő. Az ő tragikus halálával megüresedett helyet a bizottság nem tölti be.

Egyéb jutalmak és segélyek

A díjak kiosztásán kívül még más határozatokat is kihirdet ma délután a Baumgarten-bizottság. Horváth Henriket még a múlt évben megbízta a Baumgarten-bizottság kuratóriuma egy magyar-német antológia elkészítésével. Ennek az antológiának a céljaira tavaly ezerötszáz pengőt adott a bizottság az írónak. Horváth Henriknek ezt a megbízatását a bizottság megújította és

ebben az évben is ezerötszáz pengővel járul hozzá az antológia elkészítéséhez.

Ugyancsak megújítja a Baumgarten-kuratórium Farkas Zoltán megbízatását is, amely Baumgarten Ferenc összes műveinek sajtó alá rendezésére vonatkozik. Farkas Zoltán erre a célra a múlt évben megkapta a Baumgarten-díj teljes négyezer pengőjét, idén azonban újabb pénzt nem ad neki a bizottság.

Irodalmi segélyeket is bőven osztanak ki az 1930-as évben. Ezeknek a segélyeknek az a céljuk, hogy rossz sorsban élő írókat egy-egy művük megalkotásának ideje alatt anyagilag támogassanak. Idén a bizottság úgy tervezi, hogy

leginkább műtörténészeket, irodatomtörténészeket, tudományos írókat fog segélyezni

és gondoskodik arról, hogy ezeket a segélyeket a támogatott írók forrásművek beszerzésére és kutatásaik fedezésére fordítsák. Fiatal, most induló költőket is, akiknek indulásában a nagyrahivatottságot fedezi fel a bizottság, esetenkint segélyekkel támogatnak fejlődésük folyamán.

Az 1930-as évre ezzel a programmal be is fejeződik a Baumgarten-kuratórium működése, egy-két hónapig szünetel a bizottság munkája, figyeli az újonnan fejlődő értékeket, azután újra megindulnak, először magánúton, majd hivatalosan a tárgyalások a jövő évi program előkészítésére.

Bende László.

/Esti Kurir, 1930/15. /január 19./ 4. p.)