A képernyő előtt

A XV. századi Lőcsén és a mai Pesten

Az elmúlt hét két magyar televíziójátéka közül az egyik a XV. századi Lőcsén játszódott, a másik a nagyon mai Pesten. Az első Krúdy Gyula írására épült, a másik Kolozsvári Grandpierre Emilére.

Ez utóbbi maga is közreműködött.

*

Az arany meg az asszony című Krúdy-mű tv-adaptációját Félix László rendezte. A lírai töltésű történet, alig több mint egy anekdota, Krúdynál roppant megragadó olvasmány. Az öregedő férj mellett szigorú elzártságban élő fiatalasszony lángra gyúlása egy zsoldoskapitánnyal történt találkozástól, majd a katona elbukása világosan megfogalmazódott a tv-játékban is, csak éppen a történet lírai melegsége hiányzott. A magabiztos polgárnak az erőszakot képviselő katona feletti győzedelmeskedése egy új, jelentkező társadalmi osztály erősödését is jelzi, a játék végén a gyónásba feledkezés és ezzel mindenre fátyol borítása pedig már ennek az új társadalomnak egyik vonását, az álszentséget is felvillantja. A polgár megőrizte magának azt, ami az övé: a feleségét is, pedig az szívesen tartott volna a katonával. Megkapunk hát mindent, ami Krúdy írásában történik, csak a történet Krúdy-i fűtöttségét hiányolhatjuk.

 

(Észak-Magyarország /Miskolc/, 1969/238. /október 14./ 4. p.)