Három órán át eszik – közönség előtt

S még „túlórázott” is + Meddig ízlik a húsleves, a kacsasült, a nyúlgerinc?

Nem mindennapi szerepet játszik Kozák László a Vígszínház Krúdy Gyula műveiből összeállított „Rezeda Kázmér szép élete” című színművében: végigeszi a csaknem háromórás előadást! Állandóan a színen van s minden előadáson elfogyaszt egy dupla adag marhahúslevest, egy dupla adag kacsasültet dinsztelt káposztával, nyúlgerincet zsemlegombócokkal, két szelet lacipecsenyét héjában sült krumplival, egy adag sajtot almával, s megiszik mellé egy konyakot, egy kávét, egy korsó sört és egy házmestert.

Lakásán kerestük fel a hét elején, diétás kekszet ropogtatott. Jobb poént kitalálni sem lehetett volna:

– Beteg vagyok, gyomorrontásom van – mondta. – Szerencsére csak pénteken megy legközelebb a Rezeda Kázmér, addig talán rendbejövök.

– Kinek az ötlete volt a nonstop-evés?

– Kapás Dezső rendezőé. A „Pincér álma” című Krúdy-novellából született meg a figura. Bizony nem volt könnyű megformálni, mert nem egyszerűen enni kell a színpadon, hanem úgy kell enni, mint a Krúdy-hősök: inyencként, élvezettel és tempósan. Krúdy kedvenc íróim közé tartozik, jól ismerem a figuráit, de személyes élmények is segítettek: apámnak vendéglője volt a régi világban, s gyakran megfordultak ott hasonlók.

– Ugyanaz a menü minden előadáson?

– Pontosan. A színház mögötti Művész vendéglőből hozzák. Legjobban a nyúlgerinc ízlik, de előfordul, hogy a vendéglő nem kap nyulat s akkor marhahúsból csinálják. Értek a főzéshez, már messziről meglátom, ha nem igazi.

– Ha a „Rezeda Kázmér” megy, eszik napközben?

– Kipróbáltam már: ha semmit nem ettem aznap, estére olyan éhes lettem, hogy az utolsó falatig megettem mindent a színpadon. Ettől azután éjjel nem tudtam aludni, ezért másik szisztémát dolgoztam ki: napközben csak keveset eszem, s így jobban megy az esti komótos étkezés.

– Hogyan reagál a közönség az evésbemutatóra?

– Az első sorban ülők bizony szimatolnak, meglepetés számukra a fenséges ételszag.

– Nem unja még az egyhangú kosztat?

– A heti három előadás kicsit soknak tűnik.

A bemutató óta eddig 16-szor ment a darab. És Kozák László, aki a hét végére meggyógyult, szombaton még „túlórázott” is: az elmaradt „Harmincéves vagyok” helyett is a „Rezeda Kázmér”-t adták a Vígszínházban.

Cz. Gy.

(Hétfői Hírek, 1976/11. /március 15./ 4. p.)