AZ ÍRÓ OLVAS

 

Egy hónap olvasmányát rakosgatom össze. Regényeket, vers­köteteket és tudományos munkákat. Könyveket, amelyek hangu­latban, ízben a magyar irodalom egy hónapjának képét is visszavetítik. […]

Történelmet ad néhai szegény Krudy Gyulánk „Három király”* című műve, amely tulajdonképpen három, már régebben meg­jelent regényének egymás mellé sorakoztatása, egy kötetben. Annakidején szívszorongva olvastuk a „Mohács”-ot, ezt a meleg szívvel, honfiúi bánattal megírt munkát, azután a „Festett király” krudysan ízes, félhomályos, félmondatos történetét és a barokkos ízű, de mégis rokokóval díszített „Első Habsburg”-ot, amelyek, bár történelmi regények, de mégis minden egyes fejezetükön ott érezni a szabadon csapongó Krudy Gyula halkhumorú, fanyaro­san újbor-ízű fantáziáját. Krudy sokat jelentett az életünkben és nekünk, utódoknak, fiatal magyar íróknak jó érzés látni: alig tíz esztendővel a halála után újból kezd népszerű lenni Krudy Gyula, a mesemondó. Életének utolsó éveiben ugyanis csend ho­nolt körülötte és volt eset, hogy kiadó hiányában sajátmagának kellett megjelentetnie egy-egy könyvét, mint például „Az élet álom” c. kötetet, amelynek dedikációját féltve, kincsként őrizzük magunknál.

[…]

Dékány András

 

(Forrás, 1943/12. /4. köt. december/ 353-354. p.)


* Franklin.