A Színjátszók Könyvtára újabb
egyfelvonásosairól
Szerte az országban benépesülnek a kultúrotthonok. A kórus új
dalokat tanul, a táncosokat sem elégítik már ki a régi számok és itt az idő,
hogy a színjátszók is összeüljenek új darabot választan. Van is miből: a Népművészeti Intézet »Színjátszók Könyvtára« sorozatában csaknem száz
olyan egyfelvonásos jelent már meg, amely jórészt alkalmas a színjátszók és
ezen túl, a szépet-jót áhító közönség igényeinek kielégítésére.
A sorozat legújabb kiadványainak
jellemzője a klasszikus és népi hagyományok ápolása és beáramlása a megújuló
nemzeti kultúrába, valamint az, hogy kiváló élő íróink is írnak a könyvtár
számára.
Kezdjük a sort Krúdy Gyula »Az arany meg az asszony« című játékával. A darab a pénz romboló hatalmát leplezi le: mondanivalója máig
aktuális. Ez a kis remekmű is példa arra, hogy a történelem mindig szolgál
tanulsággal a jelennek, ha az író a mélyreható, korszakos jelentőségű
törekvéseket és összefüggéseket ragadja meg.
Krúdy, a művészetét jellemző
hangulatteremtő erővel, nyelvének az élet szépségét magábaölelő
zeneiségével egy XV. századi lőcsei polgárházat varázsol elénk. Ide viharzik be
éjnek idején a kaland, egy ragyogó külsejű, de nem éppen szavahihető zsoldoskapitány személyében. A ház asszonya, a fiatal, élnivágyó Anna nem tud ellenállni a kapitány udvarlásának,
a szép szavaknak, a királyi udvar fényes forgatagába csábító hívásnak. Kész
elhagyni férjét, a higgadt és megfontolt polgárt. De az nem adja asszonyát,
megvédelmezi, ahogy tudja — csellel, furfanggal.
[…]
Dersi
Tamás
(Népszava, 1954/255. /október 28./ 4. p.)