A Színjátszók Könyvtára újabb egyfelvonásosairól

Szerte az országban benépesülnek a kultúrotthonok. A kórus új dalokat tanul, a táncosokat sem elégítik már ki a régi számok és itt az idő, hogy a színjátszók is összeüljenek új darabot választan. Van is miből: a Népművészeti Intézet »Színjátszók Könyvtára« sorozatában csaknem száz olyan egyfelvonásos jelent már meg, amely jórészt alkalmas a színjátszók és ezen túl, a szépet-jót áhító közönség igényeinek kielégítésére.

A sorozat legújabb kiadványainak jellemzője a klasszikus és népi hagyományok ápolása és beáramlása a megújuló nemzeti kultúrába, valamint az, hogy kiváló élő íróink is írnak a könyvtár számára.

Kezdjük a sort Krúdy Gyula »Az arany meg az asszony« című játékával. A darab a pénz romboló hatalmát leplezi le: mondanivalója máig aktuális. Ez a kis remekmű is példa arra, hogy a történelem mindig szolgál tanulsággal a jelennek, ha az író a mélyreható, korszakos jelentőségű törekvéseket és összefüggéseket ragadja meg.

Krúdy, a művészetét jellemző hangulatteremtő erővel, nyelvének az élet szépségét magábaölelő zeneiségével egy XV. századi lőcsei polgárházat varázsol elénk. Ide viharzik be éjnek idején a kaland, egy ragyogó külsejű, de nem éppen szavahihető zsoldoskapitány személyében. A ház asszonya, a fiatal, élnivágyó Anna nem tud ellenállni a kapitány udvarlásának, a szép szavaknak, a királyi udvar fényes forgatagába csábító hívásnak. Kész elhagyni férjét, a higgadt és megfontolt polgárt. De az nem adja asszonyát, megvédelmezi, ahogy tudja — csellel, furfanggal.

[…]

Dersi Tamás

(Népszava, 1954/255. /október 28./ 4. p.)