Magnetofonnal — Krúdy nyomában
Kezében
kis hordozható magnetofonnal járta a várost, az országot, a Szabó Ervin Könyvtár
Krúdy-emlékkönyvének szerkesztője, Tóbiás Áron. Leült vele a haldokló
ifj. Krúdy Gyula betegágya mellé, s
bekopogtatott masinájával Panovics nénihez, a roskadozó óbudai kis
ház házmesternéjéhez. Felkeresett barátokat, kortárs írókat, rokonokat,
asszonyokat, pincéreket. Kifaggatta őket mindarról, amit az íróról tudtak,
összeszedte azokat az apró megfigyeléseket és legendákat, amelyekből egy ember
arcképe összerakódik. Ezek az élőszóval elmondott, közvetlen vallomások
kerültek stilizálás, szépítés nélkül az emlékkönyv „Kései beszélgetések” fejezetébe, szám
szerint nyolcvan beszélgetés anyaga!
Újszerű
és érdekes módszere ez a tudományos kutatásnak, nagyszerű dolog, hogy a
technikának ez a szellemes vívmánya bevonul az irodalomba is. Az emberek tekintélyes
része nem tud, nem szeret írni, s ha mégis tollat fog, szavai ünneplőbe
öltöznek, de olyan ünneplőbe, amely inkább szürkít, mint színesít, inkább
uniformizál, mint egyénit. Az élőszóról készített írásos feljegyzés legfeljebb
a gyorsírás eszközével adható hitelesen vissza, de ez sem rögzíti azt, amit a hangszalag: a spontán, mélyről
feltörő emlékezések hangsúlyait, színeit, érzelmi tartalmát, frissességét és
természetességét. (Hadd mondjuk el mindjárt: jó lenne e kései beszélgetésnek
érdekesebbjeit nemcsak olvasni, hanem hallani is. A Szabó Ervin
Könyvtár kiállítást rendez majd az emlékkönyv eredeti anyagaiból, talán itt módot
lehetne találni a tekercsek lejátszására.)
A
Kései
beszélgetések
csupán egyik érdekes fejezete a mintegy hatvan ívre méretezett könyvnek. A Családi album című részben két
házasság regényes története elevenedik fel az író leányainak visszaemlékezéseiben.
A Költők
tisztelgése
című részben az íróhoz írt, s a neki ajánlott versek vonulnak fel Ady Endrétől Illyés
Gyuláig.
Hatalmas dokumentációs anyagot tartalmaz az Író és kora című fejezet; kétszáz
korabeli fényképet, rajzot, levélfacsimilét, az első kiadások címlapjait,
illusztrációit. Először jelennek meg Krúdy levelei a kötet Levelesláda című részében.
Tartalmazza a könyv a legendásan termékeny író műveinek teljes bibliográfiáját és idézetgyűjteményt
közöl a fontosabb kritikákból.
Krúdy
születésének 85-ik, halálának 30-ik évfordulóját ünnepeljük a jövő hónapban.
Könyvkiadásunk többnyire lekési a jubileumok dátumait. A Krúdy-emlékkönyv
szerencsés kivételnek ígérkezik: a Franklin Nyomda ügyszeretetének
jóvoltából a jelek szerint időre, szép kivitelben
(noha sajnos, kis példányszámban) lát majd napvilágot.
F. F.
(Élet és Irodalom, 1963/17. /április 27./ 11. p.)