Magnetofonnal — Krúdy nyomában

 

Kezében kis hordozható magnetofonnal járta a várost, az országot, a Szabó Ervin Könyvtár Krúdy-emlékkönyvének szerkesztője, Tóbiás Áron. Leült vele a haldokló ifj. Krúdy Gyula betegágya mellé, s bekopogtatott masi­nájával Panovics nénihez, a roskadozó óbudai kis ház házmesternéjéhez. Felkeresett ba­rátokat, kortárs írókat, roko­nokat, asszonyokat, pincé­reket. Kifaggatta őket mind­arról, amit az íróról tudtak, összeszedte azokat az apró megfigyeléseket és legendá­kat, amelyekből egy ember arcképe összerakódik. Ezek az élőszóval elmondott, köz­vetlen vallomások kerültek stilizálás, szépítés nélkül az emlékkönyv „Kései beszélge­tések” fejezetébe, szám szerint nyolcvan beszélgetés anyaga!

Újszerű és érdekes mód­szere ez a tudományos kuta­tásnak, nagyszerű dolog, hogy a technikának ez a szellemes vívmánya bevonul az iroda­lomba is. Az emberek tekin­télyes része nem tud, nem sze­ret írni, s ha mégis tollat fog, szavai ünneplőbe öltöznek, de olyan ünneplőbe, amely in­kább szürkít, mint színesít, inkább uniformizál, mint egyénit. Az élőszóról készí­tett írásos feljegyzés legfel­jebb a gyorsírás eszközével adható hitelesen vissza, de ez sem rögzíti azt, amit a hang­szalag: a spontán, mélyről feltörő emlékezések hangsú­lyait, színeit, érzelmi tartal­mát, frissességét és természe­tességét. (Hadd mondjuk el mindjárt: jó lenne e kései beszélgetésnek érdekesebbjeit nemcsak olvasni, hanem hal­lani is. A Szabó Ervin Könyvtár kiállítást rendez majd az emlékkönyv eredeti anyagaiból, talán itt módot lehetne találni a tekercsek le­játszására.)

A Kései beszélgetések csu­pán egyik érdekes fejezete a mintegy hatvan ívre mérete­zett könyvnek. A Családi al­bum című részben két házas­ság regényes története eleve­nedik fel az író leányainak visszaemlékezéseiben. A Köl­tők tisztelgése című részben az íróhoz írt, s a neki aján­lott versek vonulnak fel Ady Endrétől Illyés Gyuláig. Ha­talmas dokumentációs anya­got tartalmaz az Író és kora című fejezet; kétszáz kora­beli fényképet, rajzot, levél­facsimilét, az első kiadások címlapjait, illusztrációit. Elő­ször jelennek meg Krúdy le­velei a kötet Levelesláda cí­mű részében. Tartalmazza a könyv a legendásan termé­keny író műveinek teljes bib­liográfiáját és idézetgyűjteményt közöl a fontosabb kri­tikákból.

Krúdy születésének 85-ik, halálának 30-ik évforduló­ját ünnepeljük a jövő hónap­ban. Könyvkiadásunk több­nyire lekési a jubileumok dá­tumait. A Krúdy-emlékkönyv szerencsés kivételnek ígérke­zik: a Franklin Nyomda ügy­szeretetének jóvoltából a je­lek szerint időre, szép kivi­telben (noha sajnos, kis pél­dányszámban) lát majd nap­világot.

F. F.

 

(Élet és Irodalom, 1963/17. /április 27./ 11. p.)