Mit írnak, mit olvasunk?
KRÚDY GYULA: A MAGYAR SASFIÓK
Az évtizeddel ezelőtt elhunyt nagy elbeszélő poszthumusz
műve a kiegyezésutáni magyar politika legmozgalmasabb
időszakáról, a függetlenségi párt küzdelmeiről szól s a küzdelmek középpontjában
felelevenedik a nemzet nagy reménységének Kossuth Ferencnek emberi alakja és
politikai pályafutása. Kossuth Ferenc a »magyar sasfiók«, akinek hazatérését a turini remete koporsója mellett, millió és millió magyar
szeretettel és lelkesedéssel fogadta, nem tudott megbirkózni bálványozott atyja
árnyékával. Krúdy Gyula a krónikás tárgyilagosságával és egyéni ember ábrázoló
művészetének megvesztegető erejével rajzolja meg Kossuth Ferenc portréját.
Többek között így ír róla: »Darab ideig úgy hatott, mint egy külföldi úr, aki
valamely« »európai« parlamentből cseppent ide a szenvedélyek, gyűlöletek,
életre-halálra menő küzdelmek politikai porondjára. Még arról sem nyilatkozott
soha, hogy különösebben gyűlölné Ferenc Józsefet, amely érzelem nélkül pedig a
korszakbeli függetlenségi követ alig volt elképzelhető.« És a nemzetnek
csalódnia kellett Kossuth Ferencben, noha korának egyik legnagyobb
felkészültségű és legszélesebb látókörű politikusa volt, csak éppen nem tudott
pótolni valakit, akit a nemzet apjának nevezett: Kossuth Lajost. De Kossuth
Ferencen kívül, a századforduló magyar politikai életének minden számottevő
alakja helyet kap Krúdy Gyula krónikájában. Egy-egy vonással felejthetetlenül
éles arcéleket ad, s egy-egy könnyed megjegyzéssel belevilágít a
legbonyolultabb történelmi események hátterébe is. Krúdy Gyula, a nagy
mesemondó, ezzel a csillogó szellem művével mint politikai író is időállót
alkotott.
F. R[ácz]. K[álmán].
(Híd, 1944/6. /március 15./ 28. p.)