DOKUMENTUM

ISMERETLEN KRÚDY ÍRÁS

Krúdy Gyula Aradon –

Krúdy tárcanovellái 1895-től tűnnek föl az aradi lapokban, ő maga 1904-től 1918-ig szinte minden esztendőben megfordul Aradon. Itt él jóbarátja, Lits Antal hírlapíró. Lits „Tóni” is nyírségi, dzsentri-ivadék. Típusa a régivágású vidéki hírlapírónak: nagy­evő, nagyivó, s ha kell párbajsegéd, vagy: pezsgősügynök.1

Krúdy szívesen időzik az „úri város”-ban, ahogy Aradot nevezi. Szerinte az akkori aradi sajtó közvetlenül a pesti és a szegedi után következik.2

Krúdy – a kortársak emlékezete szerint – néha hetekre elmarad Aradon. A pesti szerkesztőségek sürgető távirataira sem válaszol.3

Lits – a régi aradi dolgok tudója – maga is egy kicsit Krúdy-hőshöz hasonló – elvezeti mindenüvé Szindbád íróját. Sokat tartózkodnak – mint az akkori bohémek – Löwy Náci bodegájában.4

Krúdy találkozik Gallovich Károllyal, Léda leánykori udvarlójával, a vidéki pár­bajhőssel, Fechtig Ármánddal, az országszerte ismert „koldusbáró”-val és a többi érde­kes aradi figurával, akikről regényt is tervez.5

Lits Tónival közel két évtizedig folytat élénk levelezést. Az aradi szerkesztő – hetilapjaiban -, az Aradi Fáklyában és az Aradi Kúriában, több Krúdy-írást közöl. Re­génye is jelenik meg Aradon.6

Krúdy „Üzenet” címmel érdekes előszót írt Lits „Tarka könyv” című, színes írá­sokból álló gyűjteményében.7

 

Üzenet...

Személyesen kell ismerni Lits Antalt, – e nemes lovagot, a vidéki hírlapírói kar e testőrét; – hallgatni kell hosszú történeteket egy éjjeli kávéházban, ahová a vidéki hír­lapírók, mint fáradt bús vándormadarak megtérnek a munka után; tudni kell, ki volt a primadonna anno 1800-ban Szegeden, vagy Debrecenben – és a holtak emlékét tisz­teletben tartani Iványi Ödön, Rudnyánszky Gyula, Gáspár Imre, Kása Barna alakjá­ban; cigányprímással és a főispánnal barátkozni; a város végén lakni egy nádfedelű ház­ban, ahol állítólag Petőfi lakott egy télen; szegénynek, büszkének, rongyosnak, rajon­gónak, lovagnak, költőnek lenni; húszéves korban cserfának lenni és öblös kortesnek; a csillagokba nézni éjszaka és a reményt egyedül a Szaturnusz gyűrűjében megtalálni; vidéki hírlapírónak lenni és gyalog utazni, mint egykor a vándorszínészek. „Állást ke­resni” Debrecenben, Miskolcon, Aradon... Szentekkel, bolondokkal, félkézkalmárok­kal, költőkkel, a „jövendő nagy tehetségével’’ üldögélni együtt és furcsa nőkhöz írni ver­seket, akik esetleg a betűt sem ismerik, míg a primadonna lakásának tájékán jókedvű, szőke huszártisztek sarkantyújának a pengése hallatszik; nagybögőzni megtanulni és reménytelenül sétálni úrinők ablaka alatt; Reviczkyt, a mellbeteg költőt imádni és a lapokban Tóth Béla cikkeit keresni és elolvasni, megtanulni; esetleg Csernátonyt vá­lasztani mesterül vagy Pongrátz Bélát, az Olvasd! szerkesztőjét; céltalanul mendegélni idegen városok hosszú sáros utcáin, tekintetes és nagyságos urakkal parolázni a délelőtti korzón és a divatos asszonyka ibolyaillatú kesztyűjét hódolattal megcsókolni; lilaszínű fátyol-darabkára borulni éjjel és sírni... És az álmokban, a kis szobácskákban átsu­hannak az elérhetetlen nők alakjai...”

KRÚDY GYULA

 

Közli: FICZAY DÉNES

 



1 Lits Antal (1875-1931) Krúdy már Debrecenből ismerte. Vö. Lits Antal halála. Erdélyi Hírlap (Arad) 1931. IX. 25.

2 Krúdy a „sajtóvárosok” sorrendjéről: Írói arcképek. Bp. 1957. 214.

3 Bruckner Lajos, volt hírlapíró szóbeli közlése és Károly Sándor: A Vörös postakocsi utasa utolsó útján. Krúdy Gyula, Szindbád kalandjainak megálmodója elhunyt ... Erdélyi Hírlap. 1933. V. 13.

4 Löwy Náci „Elmúlt éjszakák” (1928) címmel megírta az emlékiratait is.

5 Aradi Közlöny. 1927. XII. 17.

6 Levelezésük, amint 1947-ben kinyomoztam, Lits özvegyének, Kiss Mariska színésznőnek a ha¬lála után, elpusztult. Vö. Galsai János: Vidéki hétköznapok. Vörös Lobogó (Arad) 1957. VI. 22. – Krúdy „A pesti nővadász”-a, Nővadász címmel, 1922-ben jelent meg Aradon. A könyvnek eddig csak három példánya ismeretes.

7 Tarka könyv. Arad, é. n. (kb. 1924) 128 l. Egyetlen ismert példánya ma Kozocsa Sándor dr. gyűjteményében található.

 

(Jelenkor /Pécs/, 1963/10. /október/ 955-956. p.)