Fodor József:
[…]
Aztán Krúdy Gyula is többször járt hozzánk. A szép öregúr
egyszer elvitt szerkesztőség előtt a Kispipába és kijelentette nekem, hogy
aki nem tud egy fröccsöt úgy lenyelni, hogy az ádámcsutkája meg se mozduljon,
az nem is lehet költő. »Ady tudta ezt« – mondja Krúdy.
Erre én oly szorgalmasan gyakoroltam, hogy mikor beállítottam később a
szerkesztőségbe, Mikes rámnézett és így szólt János
bácsinak, a gondnoknak (és előlegek folyósítójának!):
»Szállítsa haza F. urat«.
Gyula bácsinak finom, olvashatatlan kézírása volt; akkoriban
az írók, talán Móriczot és Babitsot kivéve, mind kézírással adták be írásaikat.
[…]
(Magyar Nemzet, 1961/304. /december 24./ 13. p.)