A pénz komédiája
Szatirikus műsor az Irodalmi
Színpadon
Az Irodalmi Színpadnak, amikor új műsorában
ezúttal a pénz bálványát kívánta döntögetni, elsősorban az anyag óriási
gazdagságával kellett megküzdenie. így hát a műsor szerkesztőjének, Gombos Lászlónak főképp az volt a feladata, hogy
abból a hatalmas irodalomból, amelynek fő motívuma a pénz, gazdaságosan
válogasson. Az egész világirodalmon átvonul a pénz körüli hajszának gunyoros
vagy keserű, mélabús vagy gyűlölettől izzó bírálata. A szerkesztő a válogatás
és elhagyás munkáját szerencsés kézzel végezte el; mindenekelőtt azokat a
műveket csoportosította A pénz komédiája című
műsorban, amelyek szatirikus hangon szóinak. Ilyenformán kialakult az est két
része a középkor és az újkor irodalmi ábrázolásaiból és világosan kitapintható
a műsor négy drámai csomópontja is: Krúdy Gyula műve. Az arany meg az asszony, a Volpone néhány részlete, Dürrenmatt V. Frankjának és Brecht Mahagonnyjának zsugorított színpadi változata. A rendezés. Szendrő Ferenc ízléses és a különféle stílusokhoz jól igazodó munkája egységbe fogta
a sok műfajt: dalokat, verseket, drámákat, színpadi jeleneteket. A keret
ezúttal a cirkusz világa volt, ezt a keretet mértéktartóan szolgálta Káplár Ferenc lendületes színpadképe, és Meluzsin Mária, a jelmeztervező is ötletesen aggatta rá
a bohócruhákra a különböző stílusú jelenetek kosztümjeit. A cirkuszban
istállómester is szerepelt, Balázs Ferenc megszemélyesítésében, és bohóc is mókázott: Harkányi Endre, akinek dalait Harsányi Béla és G. Dénes György írta. Ezek a versek érthetően alulmaradtak a
Krúdyval, Villonnal és Ady Endrével folytatott vetélkedésben; éppen ezért
nélkülük is szilárd maradt volna talán a műsor váza.
Az egyébként
rendkívül szórakoztató, politikailag és művészileg egyaránt jól alátámasztott
műsorban több dráma rövidített változatát is láthattuk.
[...]
Gábor István
(Magyar Nemzet, 1967/20. /január 24./ 4. p.)