A pénz komédiája

Szatirikus műsor az Irodalmi Színpadon

Az Irodalmi Színpadnak, amikor új műsorában ezúttal a pénz bálványát kívánta döntögetni, elsősorban az anyag óriási gazdagságával kellett megküzdenie. így hát a műsor szerkesztőjének, Gombos Lászlónak főképp az volt a feladata, hogy abból a hatalmas irodalomból, amelynek fő motívuma a pénz, gazdaságosan válogasson. Az egész világirodalmon átvonul a pénz körüli hajszának gunyoros vagy keserű, mélabús vagy gyűlölettől izzó bírálata. A szerkesztő a válogatás és elhagyás munkáját szerencsés kézzel végezte el; mindenekelőtt azokat a műveket csoportosította A pénz komédiája című műsorban, amelyek szatirikus hangon szóinak. Ilyenformán kialakult az est két része a középkor és az újkor irodalmi ábrázolásaiból és világosan kitapintható a műsor négy drámai csomópontja is: Krúdy Gyula műve. Az arany meg az asszony, a Volpone néhány részlete, Dürrenmatt V. Frankjának és Brecht Mahagonnyjának zsugorított színpadi változata. A rendezés. Szendrő Ferenc ízléses és a különféle stílusokhoz jól igazodó munkája egységbe fogta a sok műfajt: dalokat, verseket, drámákat, színpadi jeleneteket. A keret ezúttal a cirkusz világa volt, ezt a keretet mértéktartóan szolgálta Káplár Ferenc lendületes színpadképe, és Meluzsin Mária, a jelmeztervező is ötletesen aggatta rá a bohócruhákra a különböző stílusú jelenetek kosztümjeit. A cirkuszban istállómester is szerepelt, Balázs Ferenc megszemélyesítésében, és bohóc is mókázott: Harkányi Endre, akinek dalait Harsányi Béla és G. Dénes György írta. Ezek a versek érthetően alulmaradtak a Krúdyval, Villonnal és Ady Endrével folytatott vetélkedésben; éppen ezért nélkülük is szilárd maradt volna talán a műsor váza.

Az egyébként rendkívül szórakoztató, politikailag és művészileg egyaránt jól alátámasztott műsorban több dráma rövidített változatát is láthattuk.

[...]

Gábor István

 

(Magyar Nemzet, 1967/20. /január 24./ 4. p.)