Várpalota

[…]

Krúdy Gyula író (Nyíregyháza, 1878—Bp. 1933). K. Gy. várpalotai emlékei és közvetlen kapcsolatai főleg nagyanyja, Radics Mária személyével, és hatásával függnek össze. A mai Várpalota öregjei sok ellentmondást tartalmazó emlékezései mellett az anyakönyvi bejegyzésből bizonyítható, hogy az író apja, az ugyancsak K. Gy. Várpalotán született 1850-ben. Tudjuk azt is, hogy fiatalon Nyíregyházára költözött, ahol ügyvédi irodát nyitott. A nagyanya életének nagy részét Várpalotán töltötte és unokája is több ízben járt itt. A hiányos adatoknál jóval gazdagabb bizonyítékot nyújtanak az író művei. 1919-ben, Tanácsköztársaság idején feleségével együtt járt Veszprémből jövet Palotán. Útinaplómból és a Betyárok országútján, (Magyar tájak c. kötetben, 1959) c. művei idézik ekkori emlékeit. A Palotai álmok (1914), valamint az Ál-Petőfi (1922) c. művek hőseit a nagyanya elbeszéléseiből, illetőleg személyes élményeiből rajzolta. A Loncsos, Bögre, Badacsony, Józan, Sárrét, Várberek és Pusztapalota erdőrengetege tűnnek fel a ködlepte múltból. Szekszti kisasszony, Radics Mária, Amanda kisasszony és Hoszter Fülöp alakja az idősebb palotaiak emlékeiből is felidézhető. A romantika eszközeivel rajzolt események, hősök helyenként kitapintható közelségben maradnak a palotai élettel. K. Gy. „Kedvesen bolondozik a tényekkel, mert hiszen nem történelmet ír, hanem irodalmat ad, mesét, költészetet, egyszerre gyúrva képzeletből és valóságból. Várpalotának Krúdy marad legkedvesebb írója, mert írhatnak róla megbízhatóbban, de szebben, izgatóbban, a képzelet és műélvezet majd minden árnyalatait kielégítőbben aligha.” (Szíj Rezső: Krúdy Gyula és Várpalota, 1964). Várpalotai tárgyú művei: Aranykézutcai szép napok. 1958, 1949. Asszonyságok díja. Öreg idő. Dunántúli-Tiszántúlnál. Irod. Krúdy Péter: K. Gy. élettörténete. 1938; Kárpáti Aurél: Palotai álmok. Előszó, 1943.

[…]

(Harmath István–Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai.
Második, bővített kiadás.
Veszprém, 1969, Megyei Könyvtár. 268-269. p.)