Várpalota
Krúdy Gyula író (Nyíregyháza, 1878—Bp., 1933). K. Gy.
várpalotai emlékei és közvetlen kapcsolatai főleg
nagyanyja, Radics Mária személyével és hatásával függnek össze. A mai Váripalota öregjei sok
ellentmondást tartalmazó emlékezései mellett az anyakönyvi bejegyzésből
bizonyítható, hogy az író apja, ugyancsak K. Gy.
Várpalotán született 1850-ben. Tudjuk azt is, hogy fiatalon Nyíregyházára
költözött, ahol ügyvédi irodát nyitott. A nagyanya életének nagy részét Várpalotán töltötte, és
unokája is több ízben járt itt. A hiányos adatoknál jóval gazdagabb
bizonyítékot nyújtanak az író művei. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején
feleségével együtt járt Veszprémből jövet Palotán. Útinaplómból és a Betyárok országútján (Magyar tájak c. kötetben, 1959) c. művei idézik ekkori emlékeit. A Palotai álmok (1914), valamint az Ál-Petőfi (1922) c. művek hőseit a nagyanya elbeszéléseiből,
illetőleg személyes élményeiből rajzolta. A Loncsos, Bögre, Badacsony, Józan, Sárrét, Várberek és
Pusztapalota erdőrengetege tűnnek fel a ködlepte
múltból. Szekszti kisasszony, Radics Mária, Amanda kisasszony és Hoszter Fülöp alakja az idősebb palotaiak emlékeiből is felidézhető. A
romantika eszközeivel rajzolt események, hősök helyenként kitapintható közelségben
maradnak a palotai élettel. K. Gy. „Kedvesen
bolondozik a tényekkel, mert hiszen nem történelmet ír, hanem irodalmat ad,
mesét, költészetet, egyszerre gyúrva képzeletből és valóságból. Várpalotának Krúdy marad legkedvesebb írója, mert írhatnak róla
megbízhatóbban, de szebben, izgatóbban, a képzelet és műélvezet majd minden
árnyalatait kielégítőbben aligha.” (Szíj Rezső: Krúdy Gyula és Várpalota, 1964.) Várpalotai tárgyú művei: Aranykéz utcai szép napok, 1958, 1949. Asszonyságok díja, Öreg idő, Dunántúli Tiszántúlnál. Irod.: Krúdy Péter: K. Gy. élettörténete. 1938; Kárpáti Aurél: Palotai álmok, előszó,
1943. K.-emlékkönyv. Nyíregyháza, 1968.
(Harmath
István–Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi
hagyományai.
Harmadik, bővített kiadás.
Veszprém, 1969, Megyei
Könyvtár. 282. p.)