Körutazás könyvországban

 

Wells csodálatos szerkezete, az időgép előre röpül velünk az idők határtalanságába. A könyveken visszafelé is megtehetjük ezt az utat. Századokat ugorhatunk vissza s mint a filmoperatőr játékos szeszélye visszafelé forgathatjuk letűnt korok fantasztikus szalagját. Szinte kétszeresen is érezzük a múlt és a múlás szelének suhanását, ha Krudy Gyula legújabb könyvével, Az első Habsburg című történeti regénnyel indulunk vissza a múlt birodalmába.

Halott író könyve megölt országról. Magyarország a mohácsi vész után olyan, mint temetetlen halott, amelyet kikezdtek már a pártoskodás, a féktelen hatalomvágy, a kapzsi önzés, vagy sokszor csak a bamba szűklátókörűség nyüvei. Krúdy mester e lassú feloszlás tragikus folyamatának könnyű kezű és mégis döbbenetes erejű rajzában. A mohácsi vész négyszáz éves fordulója alkalmával merült el ennek a kornak tanulmányozásában s ebből a termékeny elmerülésből ezzel a harmadik kötet született. Először a mohácsi balsors félelmes eredőit tárta fel. Azután megkezdte Király-regényeinek sorozatát, amelyet a nyugtalan vérű, féktelen becsvágyú, de kis akaraterejű és még kisebb teremtő ihletű Szapolyai János története vezet be: A festett király címen. Ennek folytatása a második Király-regény, amely pillanatnyi zökkenés nélkül szövi tovább a történetet ott, ahol az első elhagyta s azt regéli el a hivatott mesemondó ellenállhatatlan varázsával, hogy szerzi meg s teteti fejére az első Habsburg, a zárkózott s egy súlyos kor roppant terhe alatt roskadozó Ferdinánd az ország elárvult és méltatlan kezekbe került koronáját. De a regény főalakja mégsem az, akiről a kötet címét kapta, hanem a hervatag bájú, keserűségeinek, csalódásainak fekete fátylaiban borongó ifjú özvegy királyné, Mária s a sír szélén sántikáló Báthory nádor, akit titkolt szerelem rajongása fűz a sújtott sorsú királynéhoz. Krudy nem fest széles freskókat, inkább ódon miniatűrök halkuló színeivel idézi a kor lelkét, mégis megrázó valósággal állítja elénk az egész zilált, beteg magyar tépettséget, amiben nagy része van tökéletesen kiforrott, különös hatások titkát rejtő írásművészetének. A kötetet a Franklin Társulat adta ki.

[…]

Kállay Miklós

 

(Képes Krónika, 1933/23. /június 4./ 25. p.)