Tóbiás Áron
KRÚDY VILÁGA
Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár, 730 old.
„Talán mindenütt voltam. Bálban és temetésen. Erdőben és
vízparton. Bűnben és erényben. Sokat utaztam. Most elfáradtam...”
– idézi Tóbiás Áron mottója Krúdy sorait, megadva ezzel könyvének alaphangját.
A szerző a Tolsztoj Emlékkönyv kiadása után, amely 30 ország 120 írójának
vallomását tartalmazta, ez újabb könyvvel Krúdy Gyula életének és munkásságának
állított emléket. Nem egyszerűen irodalmi monográfiát akart ezzel az olvasó
kezébe adni, hiszen ez nem is a főváros könyvtárának feladata, hanem Krúdy
világát akarta bemutatni, főként budapesti és Budapestről szóló munkásságára
figyelve. Hat részben számol be Krúdyról és koráról, dokumentumokkal
hitelessé és személyes visszaemlékezésekkel érzékletessé téve az ábrázolt
korszakot.
A könyv hangsúlya a korra és világra esik, amelyben Krúdy
is élt, s az ő kalauzolásával tekint be az olvasó mindenhova, Ferenc József
palotájától a nemesi udvarházakon át a ferencvárosi és óbudai kiskocsmákig.
Tóbiás könyvének műfaja vegyes műfaj. Memoár, filológia, erkölcsrajz,
történelem találkoznak benne, olykor némi dilettáns ízzel, s próbálják
megoldani együttes módszerükkel a feladatot. A könyv anyaggyűjtése azonban
mindenképpen hasznos, érdekkeltő és nem egyszer irodalomtörténeti fontosságú.
Krúdy Gyula életének és műveinek nem egy problémáját tisztázza, és a részletek
alaposabb ismeretével ajándékozza meg olvasóit. Különösen érdekes a Kései
beszélgetések című ciklus, amely magnetofon felvételeket tartalmaz. Ezek a
tanúvallomások Krúdyról és koráról, kortársaknak, köztük íróknak és művészeknek
nyilatkozatai Tóbiás körültekintő szorgalma híjján
kétségtelenül jobbára veszendőbe mentek volna az irodalomtörténet számára.
Amit joggal kifogásolhatunk, az a könyv belső felépítése,
szerkezete. Az egyes fejezetek és alfejezetek anyaga egymást keresztezi, a
felosztás önkényes, s a kiválasztott részletek – nagyrészük Krúdy és mások
megjelent műveiből – olykor teljesen feleslegesek. Mégis az új anyag
összegyűjtéséért, a könyv hőse iránti odaadó szeretetéért és fáradozásáért
hálásaknak kell lennünk a szerzőnek és a könyv kiadását lehetővé tevő Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár igazgatóságának.
Katona Jenő
(Könyvtáros, 1964/11.
/november/ 692. p.)