Új könyvek

Asszonyságok díja

Krúdy Gyulának most jelent meg új kiadásban egy régi regénye (Révai-kiadás). Nem igazi Krúdy-regény, helyesebben: több van benne a közismert Krúdynál, a hangulatok, az óbudai kocsmák, a ferencvárosi bordélyházak, a józsefvárosi lupanárok megelevenítőjénél. Ezt a regényt csak bevezetőnek szánta egy ciklushoz, a ciklus nem készült el, maga Krúdy eliszonyodott a feladattól, mert a halált, az enyészetet, az elmúlást kellett volna ábrázolnia.

A könyv emlékeztet Krúdy legszebb regényének, a „Hét bagoly”-nak a befejezésére. Valami beteges hangulat lebegi át ezt a könyvet, s Krúdy mintha túllépne önmagán, úgy ábrázolja a Ferencvárost, a kiskocsmák, a marhapörköltek, a kövér házmesternék, a nagyétkű fiatal költők világát, mintha csupán egy idilli világot akarna megrajzolni, egy olyan világot, amely tovább él Óbudán, az Angyalföldön, a Józsefvárosban és szerte egész Magyarországon.

Ez a munka azonban – talán Krúdy ellenére is – túlságosan nagyra nőtt, tragikussá vált, holott idillikusan indult, Krúdy csodálatos könnyedséggel, a nagy író gyakorlottságával lát neki a vasárnap délutáni ferencvárosi ablakok leírásának, a kikönyöklő asszonyok, a nagybajuszú férjek megelevenítésének s néhány oldal múltán a vasárnap délutáni idillből tragédia lesz: Krúdy. Gyula egyik legnagyobb és legtragikusabb regénye. A környezet krúdyas környezet: kocsma, bordélyház, kocsis-udvar, ámde mégis megjelenik az iszonyat, megjelenik az új élet születésének első mozzanata. Krúdy nem tudta tovább folytatni a regényt, abbahagyta, s mégis ebben a töredék alkotásban akaratán kívül is nagyobbat csinált, mint akár egyéb formailag is befejezett művében.

k[elemen]. j[ános].

 

(Szabad Szó, 1949/119. /május 24./ 6. p.)