SZINDBÁD
gyermekkorának
nyomában
A NYÍRSÉGBEN
Nyíregyháza emlékezik nagy fiára: Krúdy Gyulára
Nyíregyháza, június hó.
Nagyon szép, gondozott
sírkert a nyíregyházi Morgó-temető.
Egyszerű, fekete márványsírkő
előtt állok meg a temető közepén. Ezeket
a szavakat olvasom róla:
|
A széchényi-kovácsi |
Aki a Nyírség legnagyobb
költőfiát, a magyar széppróza Ady Endréjét
adta: az pihen a sír alatt De a családi sírboltban nyugszik az egykori
honvédkapitány, a nagyapa is.
Krúdy Gyula többször hangoztatta, hogy ha meghal, ő is
nyírségi földben, apja és nagyapja közelében, a Morgó-temetőben
szeretne pihenni. Nem teljesült a kívánsága, Budapesten kapott
díszsírhelyet. Ám lehet, hogy Szindbád úr hamvai egy napon mégis
hazajutnak majd a nyíregyházi Morgó-temetőbe, a családi sírboltba. Hiszen mily sokáig volt
távol a szülőföldtől, Bessenyei György testőrkapitány még halóporaiban is.
A Morgó-temető bejáratától balra az első díszsírhely ma az ő emlékét hirdeti,
csupán ily egyszerűen: Bessenyei György 1747–1811. Vagy hat érvel ezelőtt hozták haza hamvait ide a Morgó-temetőbe, mert sírját Pusztakovácsi
község határában, ahol azt a bihari cserkészek gondozták, a Berettyó vize már-már kimosta.
Ha tehát Szindbád nem is
Morgó-temetőben piheni ki őszi utazásainak fáradalmait: itt a Nyírségben, emberekben és tájban egyaránt,
mindenütt él emléke. A szél az ő nevét dúdolja, búgja, amikor megcirógatja a
nagyszakállú tölgyeket, megrezegteti a fűzfákat, nyírfákat, akácokat, megremegteti a nádasokat, elsáppasztja az utakmenti napraforgókat s idehozza a tokaji hegy illatát. A Nyírség szépségeit azóta
ismerjük, mióta Krúdy Gyula tette halhatatlanná műveiben ezt a tájat,
akárcsak Petőfi valamikor az Alföld szépségeit vagy Rousseau a
svájci hegyekét.
Egy szerelem-gyermek regénye
Irodalomtörténelmi adat már,
hogy Krúdy Gyula szerelem-gyermekként látta meg a napvilágot Egyik legszebb nyírségi írásában, az
„N. N.” című kisregényében tulajdonképpen gyermekkoráról
írt szülei tiszta szerelmének állított emléket – egy szerelemgyermek történetében. A nyíregyházi katolikus plébánián az 1878 október 21-én született Krúdy Gyula szüleiről
ezt jegyezték be az anyakönyvbe: édesapja ifj. Krúdy Gyula r. k., édesanyja Csákány Julianna r. k., szobalány. A megjegyzés rovatban
egy későbbi feljegyzés: 1895 szeptember 30-án törvényesítve.
Amikor a törvényesítést
bevezették az anyakönyvi hivatalba, már több Krúdy-gyermek származott a
48-as honvédkapitány bohémlelkű fiának, a dúsgazdag köz- és váltóügyvédnek, a csinos és csábos külsejű kis szobalány iránt
érzett vonzalmából. Az elsőszülött Gyulán kívül Erzsébet, Péter, Ödön, János,
Ilona törvényesítése is megtörtént, azután, hogy ifjabb Krúdy Gyula köz- és váltóügyvéd feleségül vette gyermekei anyját: Csákány Juliannát, egy tisztes mészáros-iparos leányát aki tizenötéves korában a Krúdy-kúrián volt szobalány...
A nyíregyházi vasútállomás
közelében Völgyi Margit úrhölgy, trafik-tulajdonosnő az egykori Krúdy-gyermekek
játszótársa, aki együtt nőtt fel velük, beszél a Krúdy-családról:
– Gyula édesapja, ifjabb Krúdy Gyula a legjobb ügyvéd
hírében állott Nyíregyházán. Jómódú emberek voltak. A Kállói-út 40-es számú
házban laklak, most Szent István-útnak hívják. A házhoz nagy gyümölcsös
tartozott. Otthon rudakban volt az arany. Gyula édesanyja, Juliskanéni igen vígkedélyű asszony volt, állandóan csacsogott, rátarti,
kacér teremtés hírében állott, még idős korában is sokat adott szépségére és
megjelenésére, saját gyermekei se tudták később, hogy hány éves. Tizenötéves korában lett anya, Gyula volt az elsőszülött. Nyolcvanhétéves
korában halt meg néhány év előtt. Évek multán az ügyvéd anyjának is már az volt kívánsága, hogy fia vegye feleségül Juliska
nénit, aki rendkívül tanulékony, művelt asszony lett, urával sokat utazott
külföldön, németül tökéletesen megtanult.
A Krúdy-gyerekek
– Mi lett a többi
Krúdy-gyerek sorsa?
– Péter, a másodszülött előbb
huszártiszt volt, azután polgáriiskolai tanár lett.
Nővéremet, Völgyi Jolánt akarta feleségül venni. Négy év előtt
halt meg, gyermekei Pesten élnek. Erzsike itt él Nyíregyházán, özvegy Havasné. Férje Miskolcon volt fűszerkereskedő. Leánya Havas Ilona zongoratanárnő Nyíregyházán. Ödön kiment Amerikába, talán ma is
él. János 1925-ben halt meg, a Morgó-temetőben nyugszik. Az első világháború után súlyos idegbajjal tért vissza orosz
fogságból. Búskomorságából a nagykállói elmegyógyintézetben sem tudták
kigyógyítani. Ilona szintén itt él Nyíregyházán, özvegy dr. Votisky Gézáné. Férje tanfelügyelő volt Nyíregyházán. Laci pénzügyi tisztviselő
volt, nőtlenül halt meg 1930-ban.
Rengeteg emléket tud Krúdy Gyuláról Völgyi Margit,
hiszen együtt nőttek fel a Völgyi-lányok a Krúdy-gyerekekkel.
Tiszaeszlárról indult...
– Szép, sudár férfi volt
Gyula – folytatja visszaemlékezéseit. – Utoljára akkor láttam Nyíregyházán,
amikor felolvasást tartott a városházán arról, milyen volt Nyíregyháza régen.
Elmondta azon az előadáson azt is,
hogyan lett író? – Tiszaeszláron meghalt
hipnotizálás közben Salamon Ella. A szívbajos
leányt egy kútfúró hipnotizálta, de mély álmából már nem tudta többé felkelteni. Gyula, aki tizennyolcéves volt akkor, elutazott Tiszaeszlárra, helyszíni riportra s megírta a különös történetet a helyi lapnak. Ez volt eljegyzése az írással... (Érdekes, hogy ennek az álmok ködképében élő írónak első írása is egy nagyon mély álomról szólott...) Sok érdekes, ismeretlen epizódot tud elmondani Völgyi Margit Szindbád gyermekkoráról. Kár, hogy az óramutató arra figyelmeztet, néhány perc múlva
a vonat a Nyírségből Szatmárba viszen – és e sorok írója, sajnos, már nem postakocsival járja a vidéket... Környei Elek (Kis Újság, 1947/4.
/június 29./ 7. p.)