Először a Nyugat 1923-as évfolyama közölte három folytatásban. A regényről ugyanott megjelent egyetlen bírálatban így ír Tersánszky J. Jenő:
„Az az érzésem, hogy kár a mai időkbe a múzsáknak ez a kis igazi szülötte”.Első kiadása Aranyidő
– A templárius „két kisregény” címmel 1926-ban Grill Károly Könyvkiadó-vállalatának kiadásában A toll mesterei sorozatban háromféle színű kötésben (sárga, bordó, zöld) jelent még.