Krúdy Gyula ifjúkori önéletrajzai.

Közli: Kozocsa Sándor.

Krúdy Gyula első könyvei körül titokzatos homály tapasztalható. Szinnyei a Magyar Írókban munkássága első állomásaként a Szöktetés a kaszárnyában c. elbeszélés-gyűjteményt említi. Ezt Gulyás Pál is átveszi az Irodalomtörténet Elhúnytak rovatában (1933.) A könyvnek azonban semmiféle bibliográfiában nem találni nyomát, így a Szinnyei által felsorolt irodalomban sem. Gulyás Pál tanácsára megnéztem Krúdynak a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattárában el­helyezett önéletrajzát, s ennek alapján bibliográfiai problémáim megoldást nyer­tek. A Múzeumban elhelyezett négy kéziratos Krúdy-önéletrajz az író fiatal­kori éveinek emlékét őrzi. Fiatalos hevülettel olyan dolgokról is ír, melyek az álmok, az ábrándok világába tartoztak. Ilyenek az első könyvek megjelenésére vonatkozó adatok is, így pl. 4 önéletrajza szerint 1893-ban készült első művének az Ifjúkori tévedéseknek példányait „jóapám elégette, s így sohasem látott napvilágot a jeles könyvecske.” Második állítólagos könyve az 1896-ban Eszter­gomban Endrődy Géza kiadásában napvilágra került Szöktetés a kaszárnyában nyilvánvalóan szintén nem jelent meg, terv maradt. Egy későbbi önélet­rajzában — melyet azonban már Szinnyeinek nem volt alkalma felhasználni — első könyveként az Üres a fészek c. novellagyűjteményt említi, azt a művet, amely valóban az első volt. Ezek szerint a Szöktetés a kaszár­nyában címűt ki kell iktatnunk a Krúdy-művek bibliográfiájából, mint egyik legendás hírű könyvét, amely csak az író fantáziájában élt.

1.

[1896. máj. 22.] Nyíregyháza.

Született Nyíregyházán 1875-ben.¹ Tűrhető anyagi viszonyok között nevel­kedett fel. Iskoláit a Szepességen, Bécsben és Nyíregyházán végezte. Egyetemi tanulmányokat a párisi Sorbonneban tett. Már fiatal korában sokat utazott. Bejárta Angliát, Franciaországot és Sveizot. Az irodalommal korán kezdett foglalkozni. Tizenhatéves korában, mint agilis hírlaptudósítója a budapesti nagy lapoknak sok kitűnő szolgálatot tett a sajtónak, részint hazánkban. 1892-ben Nyíregyházára került haza. Itt kezdett először tárcákat írni. Első novel­lája a nyíregyházi Szabolcsi Szabadsajtóban2 látott napvilágot 1892 nyarán. Időközben dolgozott a Képes Család Lapokba, az Ország-Világba, és a Magyarország napilapba. Mint a Pesti Napló munkatársa a tuzséri hipnózistragédiánál nagy szerepet játszott. Igazi irodalmi értékét Gáspár Imre fedezte fel, aki elcsábította őt a traveller-hírlaptudósítói élettől és lapjához, a Debreceni Ellenőr politikai napilaphoz segédszerkesztőnek szerződtette. Krúdy Gyula ekkor kezdett komolyabban foglalkozni az irodalommal. Termékenysége ki­apadhatatlan volt, sok novellája, tárcája jelent meg a debreceni és a buda­pesti szépirodalmi lapokban. Ekkor adta ki első novellás gyűjteményét Ifjúkori tévedések cím alatt. Később, midőn Gáspár Imre megvált a Debreceni Ellenőrtől, egyideig önállóan szerkesztette a lapot, később azonban ő is el­hagyta Debrecent és Nagyváradra a Szabadság című politikai napilaphoz szer­ződött főmunkatársi minőségben. Tevékeny publicisztikai élete mellett, nem szűnt meg szeretettel foglalkozni a novellairodalommal. Írt egy nagyobb hu­moros elbeszélést Hat napig kerékpáron cím alatt és 1896 év nyarán egyszerre két könyve hagyta el a sajtót. Egyik egy nagyobb regény Üres a fészek cím alatt az Országos Irodalmi Részvénytársaság kiadásában, a másik Esztergom­ban jelent meg az Endrődy Géza-féle hírlapvállalatnál Szöktetés a kaszárnyá­ból és egyéb elbeszélések cím alatt. Ez utóbbi novellásgyűjtemény. Krúdy Gyula utóbb egészen az irodalomnak szentelte magát, érezte, hogy a lázas szerkesztőségi élet megbénítja teremtőképességét és hat hónapi tevékeny publicisztikai működés után felbontotta a Szabadságnál lévő szerződését és jelenleg Nyíregyházán él. Onnan dolgozik lapjainak. Mint szépirodalmi író igen ismert névre tett már szert.

2.

[1897. febr. 9.] Nyíregyháza.

Krúdy Gyula író és hírlapíró 1892-ben, mint a Debreceni Ellenőr politikai napilap segédszerkesztője kezdte pályáját. Egy fél esztendeig (1895) a nagy­váradi Szabadság napilap munkatársa volt. Azóta a fővárosban működik. Tö­méntelen tárcája jelent meg vidéki és fővárosi lapokban, részint a saját neve, részint álnevek alatt (Rezeda, Marczell, Török Gedeon, Fráter Julius stb.). A Magyar Szemlébe sokat dolgozik, rendes munkatársa az Egyetértésnek, Szabad Szó-nak, Ország-Világ-nak. Egy könyve jelent meg: Üres a fészek és egyébb elbeszélések cím alatt az Ország-Világ kiadásában.

3.

Budapest, október 15. Vas-u. 19. 1899.

Tekintetes uram,3

szíves soraira válaszolva tisztelettel közlöm életrajzom adatait:

Születtem 1873 október 21-én Nyíregyházán. A középiskolai tanulmányok idején számtalan utazást tettem apámmal, széchény-kovácsi ifjabb Krúdy Gyu­lával, aki Nyíregyházán ügyvéd és az édesanyámmal, Csákányi Júliával, és az érettségi vizsgálatot 16 éves koromban letettem. Már diák koromban foglal­koztam az irodalommal: levelezője voltam a budapesti lapoknak, tárcacikkeket, elbeszéléseket, útirajzokat írtam a Debreceni Ellenőrbe, és az Ország-Világba. Ennek következménye lett az, hogy bizonyos hírnévre tettem szert a vidéki journalisztikában, és alig fejeztem be gimnáziumi tanulmányaimat, 1894-ben meghívást kaptam a Debreceni Ellenőr című politikai napilaphoz, hol mint segédszerkesztő félesztendeig működtem. Debrecenből Nagyváradra hívtak a Szabadság politikai napilaphoz, hol mint főmunkatárs működtem. Nagyvárad­ról Budapestre hívtak 1806-ban és azóta állandóan a fővárosban tartózkodom. Budapesten működtem a Fővárosi Lapok (napilap) szerkesztőségében, a Ma­gyarországnál és a Pesti Naplónál. Rengeteg tárcacikket írtam, amelynek szá­mát nem tudom. Hosszabb elbeszéléseim a következők: Hat napig kerékpáron, humoros útirajz, megjelent az Ország Világban 1893-ban, Szeretlek címmel re­gényt a Fővárosi Lapokban, 1896. Üres fészek (így!) címmel regényt az Ország- Világba, 1896, Hamu címmel regényt a Divat Szalonba 1809, Pál apostol levelei címmel regényt a Művészvilág hasábjain 1899. Tárcacikkeim, a vidéki lapokat nem említve, a következő lapokban jelentek meg: Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Egyetértés, Magyar Hírlap, Magyarország, Magyar Újság, Szabad Szó, — a heti lapok közül csak az Új Időkbe, Művészvilág, Magyar Géniuszba, Ország-Világba, Magyar Szemlébe stb. Önálló könyvalakban meg­jelent munkáim: Üres a fészek és egyéb történetek. Egy kötet. Megjelent 1897-ben a Pesti Könyvnyomda r.-társ. kiadásában; ez a könyvem volt az, ami fe­lém fordította az irodalmi körök figyelmét. Rákosi Jenő lapja, a Budapesti Hírlap méltányolta a könyvet és mutatványt közölt belőle. Ezután írni kezd­tem a Budapesti Hírlap számára; és más lapoktól is kaptam meghívást. Máso­dik könyvem; Ifjúság címmel 1899-ben jelent meg, rajzokat és elbeszéléseket tartalmaz, illusztrált kiadás, díszkötésben. — Elég fiatalnak érzem magam ahhoz, hogy tekintetes úr érdemes munkájának második kiadását újabb ada­tokkal lássam el. Aminek megérését tekintetes úr számára szívből kívánja tisz­telő szolgája

Krúdy Gyula

4.

Budapest, október 29. Vas-u. 19. 1899.

Tekintetes uram,

ad 1. Születtem Nyíregyházán, 1878 ezernyolcszázhetvennyolc október 21-én.

ad 2. A gimnázium első négy osztálya közül az elsőt Szatmártt a királyi gimnáziumban a Jézus-társasági atyák nevelőintézetében végeztem, a többi hármat Podolinban, Szepesvármegyében, a lengyel határszélen, hová német-szóra adtak jószüleim, ahol azonban németül meg nem tanultam; ellenben a ház kisasszonykái, akik nevelésemet vezették, oly gyönyörű kiejtéssel beszéltek magyarul, amikor szüleim megelégelték a ‚német szó’-t, mintha az alföldön jöt­tek volna e szép világra.

ad 3. érettségi vizsgálatot Nyíregyházán tettem 1895-ben, ahol a többi gimnáziumi osztályokat is elvégeztem. A nyári szünidei hónapokban pedig külföldi utazásokat tettem édesatyámmal.

ad 4. Pestre 1896 nyarán jöttem, mikor is a Fővárosi Lapoknál találtam állomást.

ad 5. Ifjúkori tévedések című könyvem napvilágot sohasem látott. 1893-ban kellett volna megjelennie. (amikor Gimnáziumi Híradó címen nyomtatott hetilapot szerkesztettem ifjú barátaim okulására és mulatságára,) de az Ifjú­kori Tévedés (így!) példányait jóapám elégette, s így soha sem látott napvilá­got a jeles könyvecske, ami különben szörnyen romantikus és rossz históriá­kat tartalmazott.

Tisztelő szolgája

Krúdy Gyula.

 

Legközelebbi könyvem 1889 karácsony havában a Légrády Testvérek kiadá­sában jelenik meg. Címe: A víg ember bús meséi, — elbeszéléseket és rajzokat tartalmaz.

U. i. Jelenleg Aranybánya című kétkötetes regényemet fejeztem be, ami az Athenaeum kiadásában fog megjelenni; és még valami fontosabb momentumot is meg kell említeni: vőlegény vagyok, menyasszonyom Bradán Bella (Satanella), a kiváló írónő, akivel még ez év folyamán megesküszöm.

Tisztelő szolgája

Krúdy Gyula.