Visszhang
Egy Krúdy-kép ürügyén
Az
Élet és Irodalom augusztus 19-i száma közli Krúdy fényképét, mint amely „valószínűleg abban az évben készült,
amikor az író érettségizett”. Épp az előző napokban jártam a nyíregyházi
Jósa András Múzeumban (jobb propagandát és több támogatást
érdemelne ez a nagyszerű régészeti gyűjteményével kitűnő intézmény), s ott
láttam e fénykép eredetijét a szerény irodalmi kiállításon, amelynek egyik kis
szobáján Krúdy osztozik Móriczcal. A
felirat a fiatal író képének jelzi, több fénykép sorában. Előtte az érettségiző
diák. az ifjú vidéki dendi mulatságos öltözékében, utána a fiatal házas férfi,
a sor végén pedig az utolsó év megrokkant. kiégett kora-aggastyánja, akinek
fájdalmasan bezárult arca oly rokon a csúcsai kertben készült utolsó Ady-kép
tragikusan üres tekintetével. Ha e néhány fénykép közé illesztve szemléljük a
lapban közölt képet, vagy összehasonlítjuk azzal a kettővel, amelyet A
fehérlábú Gaálné c. novellagyűjtemény (1959) két kötete élén
látunk. 1896. és 1907. évi jelzéssel, nyilvánvaló, hogy a pörgekalapos kép nem
készülhetett 1895-ben (Krúdy akkor
érettségizett), hanem jóval későbbi, valószínűleg a 900-as évek elejéről való.
Ezt a múzeumbeli képről talán pontosabban is meg lehet állapítani.
Azért tesszük szóvá ezt a csekélységet, mert mint az
Ady-ikonográfia nem egy esete is mutatja, téves adatok igen könnyen
megrögződnek, s könyvről könyvre öröklődve, kiállításokon válnak hamis
köztudattá. Jobb tehát helyesbítéssel elejét venni az ilyen tévedéseknek.
Hasonlóképpen járt egyébként Krúdy
szülőháza is. A nyíregyházi rádió épületén (Vöröshadsereg
útja, egykor Kállói utca) emléktábla jelöli a Krúdy-ház
helyét. Ezt mondja az író szülőházának A magyar
irodalom helyi hagyományai c. könyv is (1955), holott az igazi
szülőház a 8. szám alatt áll – jelöletlenül. Úgy látszik, Nyíregyháza
irodalmi emlékeivel tréfát űz a sors, mint a vitatott hitelességű Bessenyei-hamvak
és szobor esete is mutatja.
K[rúdy]. M[ária].
(Élet és
Irodalom, 1960/35. /augusztus 26./ 2. p.)