KRÚDY
ZSUZSA:
Az elmúlt években a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó színvonalas,
közös sorozatban jelentette meg édesapám regényeit, elbeszéléseit, tárcáit,
cikkeit, színdarabjait. A kronológiai sorrendben kiadott válogatott
novelláskötetek: A fehérlábú Gaálné, A szerelmi bűvészinas,
Éji zene, A madárijesztő szeretője, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél
bibliográfiai adatokat is tartalmaznak. Ezek ékesen és megcáfolhatatlanul
tanúsítják, hogy Krúdy a legtermékenyebb magyar író, akinek még számtalan,
jelenleg is kiadatlan műve van! Ezúttal csak néhányról szeretnék szólni.
A Tiszaeszlári Solymosi Eszter
1931-ben, 101 folytatásban jelent meg a Magyarország c. lapban. A Nagy per
írójának, Eötvösnek szellemében írta meg ezt a rendkívül érdekes, színes,
izgalmas kortörténeti regényt, amely a fasizmus ébredése idején bátor
kiállásnak számított.
A Kossuth
fiúk, vagy egy nemzeti küzdelem.
(Esti Kurir, 1931. 26 folytatás.) Ehhez tartozik a
még újságban sem közölt, kéziratban a birtokomban lévő 41 fejezetből álló A Kossuth
fiúk, történelmi körkép és A Kossuth fiúk Ferenc József fényében és
árnyában.
Az 1943-ban megjelent, ugyanezzel a témával foglalkozó Magyar
Sasfiók nem Krúdy alkotása. Fodor Oszkárt, az Esti Kurir munkatársát idézem: „Lukács Gyula egykori színházi
lapszerkesztő írta meg, illetve „szerkesztette” a könyvet, a hamis Sasfiókot,
melynek szerzőjeként Krúdy Gyulát tüntették fel. (Nem vétek Lukács emléke
ellen, mikor ezt a közlést teszem. Ő akkor kicsöppent a fasiszta sajtópolitika
következtében régi állásából. Nem csoda, ha erre a hamisításra vállalkozott.)
A könyvet megjelenése idején Krúdy poszthumusz műveként árulták a kiadó
ügynökei.”
A Budapest vőlegénye,
Podmaniczky Frigyesről (1824—1907 író, politikus. Az Operaház és a Nemzeti
Színház intendánsa. A Fővárosi
Közmunkák Tanácsának alelnökeként sokat lett Budapest építéséért. Főbb művei:
Úti naplómból, Az alföldi vadászok tanyája, Tessék ibolyát venni, Álom és
valóság, Régen történt mindez, A kedvenc, A kék szemüveges nő, Egyetlen
könnycsepp, stb.) szól. Keletkezését Krúdy maga írta meg a Reggeli Hírlap 1930.
ápr. 20-i számában. „Kedvesebb és mulatságosabb regényt régen olvastam, mint
báró Podmaniczky Frigyes hátrahagyott iratait, amelyeket az „öreg báró”
(halálát érezvén közeledni) a Nemzeti Múzeum könyvtárára bízott; azzal a
kikötéssel, hogy a lepecsételt csomagot születésének századik évfordulóján,
születésnapján bontsa fel az a valaki, aki netán kíváncsi volna a lepecsételt
iratcsomag tartalmára. Én körülbelül egy hónappal későbben jelentkeztem az
,öreg báró” századik születésnapjánál: Még pedig Supka Géza doktor úr figyelmeztetésére...
Tíz vagy tizenkét kötetnyi kézirat volt itt. Tanulságos élete volt... Ezt majd az
életrajzából mások is megtudják.”
Krúdy lelkiismeretesen tanulmányozta ennek a nem mindennapi
férfiúnak naplóit, s jegyzeteket készített róluk. Máskor is így tett, ha
történelmi, vagy kortörténeti témán dolgozott. A Podmaniczky naplóból
1924-1933 között születtek az alábbi írások. Érdekes, hogy amikor erről a
munkájáról nyilatkozott, mindig regényről beszélt, holott önálló, különböző időkben
írt, sőt néha egymással nem is teljesen szinkronban lévő novellákban, tárcákban
dolgozta fel P. élettörténetét. Regény végül is úgy lett belőle, hogy az író
elbeszéléseiből regényfejezeteket csinált, s a Budapest
vőlegénye címet adta nekik.
A következő írások széjjelszórtan, a legkülönbözőbb
újságokban, folyóiratokban jelentek meg, Egy nő aki önzetlenül
szeret, Érzelmes piknik a Casinoban és A szép Podmaniczky c.
elbeszélések kivételével, melyeket eddig még nem publikáltak, s kéziratban
maradtak fenn:
Frigyes első szerelme és menekülése
Eliz
Beniczkyné
Bajza Lenke a legszebb kékharisnya
A főlövészmester
A bálkirályné, vagy egy Hamlet-jelmez története
P. Frigyes egyik utazása
Jöjj vissza a másvilágról
Kossuth Lajos követválasztása
Tisza Kálmán honalapítása
A Sugár-út meghódítása
Bajza Lenke, avagy: az üveglábú ember
József nádor, vagy hogyan került a grófnők kezébe és hogyan
mulattatta a grófnőket Podmaniczky Frigyes
Pollux
1870: X: tvc.
Lenke napja az aszódi kastélyban
Andrássy út vőlegénye
Nők kincse vagy egy 106 esztendős fiatalember nagyvilági
kalandjai
Fehérné, egy politikai rejtély
A csárdás diadala
Podmaniczky Frigyes a század legszabályosabb gavallérja
A Lövölde-bál után vagy egy lószerszám története
Ki volt a legjobb ember?
Budapest vőlegénye
P. F. a 19-ik század utolsó szeladonja
Pest szerelmese: P.F.
P. az utolsó magyar lion
Podmaniczky Frigyes szakálla
Egy nő, aki önzetlenül szeret
Érzelmes piknik a Casinoban
A szép Podmaniczky
(Kézirattöredék)
A fentiekből áll a tervezett Budapest
vőlegénye című, eddig kiadatlan Krúdy-regény,
melynek terjedelme cca 400 oldalra tehető. Ízelítőül
álljon itt a most először közzétett Egy nő, aki önzetlenül
szeret c. fejezet.
(Szabolcs-Szatmári Szemle
/Nyíregyháza/, 1969/4. /november/ 77-78. p.)