KRÚDY ZSUZSA:

Krúdy Gyula kiadatlan művei

Az elmúlt években a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó színvonalas, közös sorozatban jelentette meg édesapám regényeit, elbeszéléseit, tárcáit, cikkeit, színda­rabjait. A kronológiai sorrendben kiadott válogatott novelláskötetek: A fehérlábú Gaálné, A szerelmi bűvészinas, Éji zene, A madárijesztő szeretője, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél bibliográfiai ada­tokat is tartalmaznak. Ezek ékesen és megcáfolhatatlanul tanúsítják, hogy Krúdy a legtermékenyebb magyar író, akinek még számtalan, jelenleg is kiadatlan műve van! Ezúttal csak néhányról szeretnék szólni.

A Tiszaeszlári Solymosi Eszter 1931-ben, 101 folytatásban jelent meg a Magyarország c. lapban. A Nagy per írójának, Eötvösnek szellemében írta meg ezt a rendkívül érdekes, színes, izgalmas kortörténeti regényt, amely a fasizmus ébredése idején bátor kiállásnak számított.

A Kossuth fiúk, vagy egy nemzeti küzdelem. (Esti Kurir, 1931. 26 folytatás.) Ehhez tartozik a még újságban sem közölt, kéziratban a birtokom­ban lévő 41 fejezetből álló A Kossuth fiúk, történelmi körkép és A Kossuth fiúk Ferenc József fényében és árnyában.

Az 1943-ban megjelent, ugyanezzel a témával foglalkozó Magyar Sasfiók nem Krúdy alkotása. Fodor Oszkárt, az Esti Kurir munkatársát idézem: „Lukács Gyula egykori színházi lapszerkesztő írta meg, illetve „szerkesztette” a könyvet, a hamis Sasfiókot, melynek szerzőjeként Krúdy Gyulát tüntették fel. (Nem vétek Lukács emléke ellen, mikor ezt a közlést teszem. Ő akkor kicsöppent a fasiszta sajtópolitika következtében régi állásából. Nem csoda, ha erre a hamisításra vállal­kozott.) A könyvet megjelenése idején Krúdy poszthumusz műveként árulták a kiadó ügynökei.”

A Budapest vőlegénye, Podmaniczky Frigyesről (1824—1907 író, po­litikus. Az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa. A Fővárosi Közmunkák Taná­csának alelnökeként sokat lett Budapest építéséért. Főbb művei: Úti naplómból, Az alföldi vadászok tanyája, Tessék ibolyát venni, Álom és valóság, Régen történt mind­ez, A kedvenc, A kék szemüveges nő, Egyetlen könnycsepp, stb.) szól. Keletkezését Krúdy maga írta meg a Reggeli Hírlap 1930. ápr. 20-i számában. „Kedvesebb és mu­latságosabb regényt régen olvastam, mint báró Podmaniczky Frigyes hátrahagyott ira­tait, amelyeket az „öreg báró” (halálát érezvén közeledni) a Nemzeti Múzeum könyv­tárára bízott; azzal a kikötéssel, hogy a lepecsételt csomagot születésének századik évfordulóján, születésnapján bontsa fel az a valaki, aki netán kíváncsi volna a lepe­csételt iratcsomag tartalmára. Én körülbelül egy hónappal későbben jelentkeztem az ,öreg báró” századik születésnapjánál: Még pedig Supka Géza doktor úr figyelmez­tetésére... Tíz vagy tizenkét kötetnyi kézirat volt itt. Tanulságos élete volt... Ezt majd az életrajzából mások is megtudják.”

Krúdy lelkiismeretesen tanulmányozta ennek a nem mindennapi férfiúnak naplóit, s jegyzeteket készített róluk. Máskor is így tett, ha történelmi, vagy kortör­téneti témán dolgozott. A Podmaniczky naplóból 1924-1933 között születtek az alábbi írások. Érdekes, hogy amikor erről a munkájáról nyilatkozott, mindig regényről beszélt, holott önálló, különböző időkben írt, sőt néha egymással nem is teljesen szinkronban lévő novellákban, tárcákban dolgozta fel P. élettörténetét. Regény végül is úgy lett belőle, hogy az író elbeszéléseiből regényfejezeteket csinált, s a Buda­pest vőlegénye címet adta nekik.

A következő írások széjjelszórtan, a legkülönbözőbb újságokban, folyóiratokban jelentek meg, Egy nő aki önzetlenül szeret, Érzelmes piknik a Casinoban és A szép Podmaniczky c. elbeszélések kivételével, melye­ket eddig még nem publikáltak, s kéziratban maradtak fenn:

Frigyes első szerelme és menekülése

Eliz

Beniczkyné Bajza Lenke a legszebb kékharisnya

A főlövészmester

A bálkirályné, vagy egy Hamlet-jelmez története

P. Frigyes egyik utazása

Jöjj vissza a másvilágról

Kossuth Lajos követválasztása

Tisza Kálmán honalapítása

A Sugár-út meghódítása

Bajza Lenke, avagy: az üveglábú ember

József nádor, vagy hogyan került a grófnők kezébe és hogyan mulattatta a grófnőket Podmaniczky Frigyes

Pollux

1870: X: tvc.

Lenke napja az aszódi kastélyban

Andrássy út vőlegénye

Nők kincse vagy egy 106 esztendős fiatalember nagyvilági kalandjai

Fehérné, egy politikai rejtély

A csárdás diadala

Podmaniczky Frigyes a század legszabályosabb gavallérja

A Lövölde-bál után vagy egy lószerszám története

Ki volt a legjobb ember?

Budapest vőlegénye

P. F. a 19-ik század utolsó szeladonja

Pest szerelmese: P.F.

P. az utolsó magyar lion

Podmaniczky Frigyes szakálla

Egy nő, aki önzetlenül szeret

Érzelmes piknik a Casinoban

A szép Podmaniczky

(Kézirattöredék)

A fentiekből áll a tervezett Budapest vőlegénye című, eddig kiadat­lan Krúdy-regény, melynek terjedelme cca 400 oldalra tehető. Ízelítőül álljon itt a most először közzétett Egy nő, aki önzetlenül szeret c. fejezet.

 

(Szabolcs-Szatmári Szemle /Nyíregyháza/, 1969/4. /november/ 77-78. p.)