Könyvek szemléje

[…]

Krúdy Gyula: Három király. (Franklin-Társ.)

Krúdy kevéssé ismert, három összefüggő történelmi regényét (Mohács, Festett király, Az első Habsburg) foglalja magában. Lajos, Szapolyai, Ferdinánd és Mária a hősök s körülöttük hű és pártos urak meg néhány humanista, kalandor, luteránus és zsidó. „A történelemben megtaláljuk a puszta tényeket, de a többit a fantáziára bízzák a tudósok, mindenkinek: költőnek vagy vándorlegénynek a fantáziájára” — írta egyhelyütt Krúdy. Nos, az ő fantáziája nem egy kor sokfelé ágazó problémáit, csupán mozgató embereit állítja elénk s ragyogó képeket varázsol elő a múltból. Költői hitelű rekonstrukciói a magyar lélek és (táj örökkévalónak tűnt formáiban gyökereznek. Nagy jeleneteket nem szívesen regényesít meg, inkább intim helyzeteket idéz fel. Hősei ínyenc élvezettel, hosszasan lakomáznak s közben országos dolgok is szóba kerülnek. Ismerjük kedvenc ételüket, nyavalyáikat és szenvedélyeiket. Érezzük a tanácskozó urak csizmamázának szagát, magunk előtt látjuk a kalácsképű, szilvaszemű Ferdinándot, az özvegyi nagykendőben didergő Máriát s halljuk Szapolyai asszonyos hangját. Naív és romantikus történetszemlélete veszedelmeit jobbára kikerülte, s bár akadnak fakó és száraz lapjai is, reális ízzel ábrázolt alakjai legszebb látomásaik közé tartoznak.

(Kulcsár Adorján.)

[…]

(Diárium, 1944/3. /március/ 46. p.)