Ankétünk: „A magyar irodalom világirodalmi helyzete”

A NAGY MAGYAR REGÉNYEK

Írta: DR. WILLIAM H.F. LAMONT

Dr. William H. F. Lamont professzor, a Rutgers University-n az angol irodalom ta­nára, neves irodalomtörténész, a magyar i­rodalom leglelkesebb amerikai propagálója.

Lamont professzor neve akkor vált Amerikaszerte ismertté, amikor 1930-ban közzé­tette első ajánlott olvasmányok listáját (Minden idők hatvan legnagyobb regénye). Kezdeményezése nyomán hasonló listákat ké­szítettek az összes művészetek területéről az egyes művészeti ágak akkori kiemelke­dő alakjai. E listák bejárták a világot, Midőn 1947-ben a Books Abrood téli szá­mában megjelent Lamont Száz legjobb regény­e, a lap szerkesztője ezt írta róla: „Azt hisszük, hogy e számunkban a leggondosabban készített és egészében a 1egjózanabban összeállított ilyesfajta listát tesszük köz­zé, mely valaha nyomtatásban megjelent.”

Lamont professzor most a magyar regény­ről állít össze hasonló listát. Ehhez kéri a Hírünk a Világban számára írt alábbi cik­kében olvasóink segítségét. A végleges lis­ta meg fog jelenni az egyik nagy amerikai irodalmi folyóiratban.

Reméljük, Lamont professzor akciója fel fogja hívni az amerikai közönség fi­gyelmét a magyar irodalomra, s talán a ki­adókét és mecénásokét is, ha ugyan ilyenek még léteznek.

*

Nemrég egy flamand irodalmi folyóiratba, a brüsszeli De Periscoop-ba írt cikkemben hívtam fel a figyelmet a következő négy ajánlott olvas­mányok listájára: William Lyon Phelps Tizenöt legkitűnőbb regény-éve (1923), Arthur Symons Tizenöt legkitűnőbb regény-ére (1935), Somerset Maugham Tíz legjobb regény-ére (1947) és Debis Saurat Huszonkét vitathatatlan remekmű-vére (1953). Utána összevetettem a négy listát, még­pedig két különleges szempontból: 1. hogy megta­láljam azokat a regényeket, amelyeket a négy bí­ráló kedvelt, 2. hogy megtudjam, hány könyvet választottak ki nemzetenként.

A harminchat regényből - ennyit ajánlottak összesen - a következő tizenkettő kapta a legked­vezőbb helyet:

Richardson Samuel................. Clarissa, 1748

Fielding Henry........................ Tom Jones, 1749

Austen Jane.............................. Pride and Prejudice, 1813

Stendhal.................................... Vörös és fekete, 1830

Balzac Honoré........................ Goriot apó, 1835

Dickens Charles...................... Copperfield Dávid, 1850

Hawthorne Nathaniel............. The Scarlet Letter, 1850

Flaubert Gustave.................... Madame Bovary, 1857

Hugo Victor............................. A nyomorultak, 1862

Tolsztoj Leó............................ Háború és béke, 1869

Tolsztoj Leó............................ Karenina Anna, 1877

Dosztojevszkij Fedor............. Karamazov-testvérek, 1880.

Ha nemzetiségük szerint osztjuk el a har­minc regényt, kiderül, hogy összesen öt ország­ból származik mind: 14 Franciaországból, 13 Ang­liából, 5 Oroszországból, 3 Amerikából és 1 Spa­nyolországból. Magyar regény egy sem szerepelt a négy listán.

Vajjon kellett volna-e szerepelnie? S ha igen, melyeknek?

Alább közlünk egy harminc regényből álló a­jánlott olvasmányok listáját; magyar egyetemi tanárok ajánlata alapján készült. Vajjon a Hírünk a Világban olvasói áttanulmányoznák-e ezt a listát s válaszolnának-e a cikk végén találha­tó három kérdésre? Nagyon hálás lennék, ha meg­tennék.

Jósika Miklós............................ Abafi, 1836

Eötvös József.......................... Magyarország 15l4-ben, 1847

Kemény Zsigmond................. Özvegy és leánya, 1857

Jókai Mór.................................. Az új földesúr, 1863

Jókai Mór.................................. A jövő század regénye, 1872

Jókai Mór.................................. Az aranyember, 1873

Justh Zsigmond....................... A puszta könyve, 1891

Mikszáth Kálmán.................... Szent Péter esernyője, 1895

Ambrus Zoltán........................ Midás király, 1906

Gárdonyi Géza........................ Isten rabjai, 1908

Kaffka Margit........................... Színek és évek, 1913

Tormay Cecil........................... A régi ház, 1915

Krúdy Gyula............................ Napraforgó, 1918

Szabó Dezső............................ Az elsodort falu, 1919

Herczeg Ferenc...................... Az élet kapuja, 1919

Kosztolányi Dezső................. Néró, a véres költő, 1921

Móricz Zsigmond................... A fáklya, 1925

Kosztolányi Dezső................. Édes Anna, 1926

Babits Mihály........................... Halálfiai, 1927

Zilahy Lajos............................. Két fogoly, l927

Tamási Áron............................ Ábel a rengetegben, 1932

Szántó György......................... Stradivari, 1933

Kassák Lajos............................ Egy ember élete, 1934

Móricz Zsigmond................... Erdély, 1935

Móricz Zsigmond................... A boldog ember, 1935

Tamási Áron............................ Jégtörő Mátyás, 1936

Németh László........................ Kocsik szeptemberben, 1937

Zilahy Lajos............................. A földönfutó város, 1939

Kodolányi János...................... Istenek, 1941

Márai Sándor............................ Béke Ithakában, 1952

Íme, a három kérdés:

1. Mely regényeket venne fel a jegyzékbe a meg nem említettek közül?

2. Saját véleménye szerint melyik a tíz leg­jobb magyar regény?

3. E tíz közül melyeket tartana (ha vannak ilyenek) elég értékesnek arra, hogy véleménye szerint az Ötven világirodalmi remekmű közé fel kellene venni?

 

(Ha magyarul válaszolnak, kérem, írjanak e lap szerkesztőjének, Csicsery-Rónay Istvánnak, P.O.Box 1005, Washington 13, D.C., U.S.A.

Ha angolul írnak, irányítsák válaszukat Dr. William H.F. Lamont címére: English Department Rutgers University, New Brunswick, N.J., U.S.A.)

 

(Hírünk a Világban /Washington/, 1955/1-4. /január-április/ 7. p.)