Ankétünk: „A magyar irodalom világirodalmi helyzete”
Írta: DR. WILLIAM H.F.
LAMONT
Dr. William H. F. Lamont professzor,
a Rutgers University-n az
angol irodalom tanára, neves irodalomtörténész, a magyar irodalom
leglelkesebb amerikai propagálója.
Lamont professzor neve
akkor vált Amerikaszerte ismertté, amikor 1930-ban
közzétette első ajánlott olvasmányok listáját (Minden idők hatvan
legnagyobb regénye). Kezdeményezése nyomán
hasonló listákat készítettek az összes művészetek területéről az egyes
művészeti ágak akkori kiemelkedő alakjai. E listák bejárták a világot, Midőn
1947-ben a Books Abrood téli számában
megjelent Lamont Száz legjobb regénye, a lap szerkesztője
ezt írta róla: „Azt hisszük, hogy e számunkban a leggondosabban készített és
egészében a 1egjózanabban összeállított ilyesfajta listát tesszük közzé, mely
valaha nyomtatásban megjelent.”
Lamont professzor most a
magyar regényről állít össze hasonló listát. Ehhez kéri a Hírünk a Világban számára írt alábbi
cikkében olvasóink segítségét. A végleges lista meg fog jelenni az egyik nagy
amerikai irodalmi folyóiratban.
Reméljük, Lamont professzor akciója fel fogja hívni az amerikai
közönség figyelmét a magyar irodalomra, s talán a kiadókét és mecénásokét is, ha ugyan ilyenek még
léteznek.
*
Nemrég egy flamand irodalmi folyóiratba, a brüsszeli De Periscoop-ba írt cikkemben hívtam fel a figyelmet a következő négy ajánlott olvasmányok
listájára: William Lyon Phelps
Tizenöt legkitűnőbb regény-éve (1923), Arthur Symons Tizenöt legkitűnőbb regény-ére (1935), Somerset Maugham
Tíz legjobb regény-ére (1947) és Debis Saurat
Huszonkét vitathatatlan remekmű-vére (1953). Utána összevetettem a négy listát,
mégpedig két különleges szempontból: 1. hogy megtaláljam azokat a regényeket,
amelyeket a négy bíráló kedvelt, 2. hogy megtudjam, hány könyvet választottak
ki nemzetenként.
A harminchat regényből - ennyit ajánlottak összesen - a következő
tizenkettő kapta a legkedvezőbb helyet:
Richardson Samuel................. Clarissa, 1748
Fielding Henry........................ Tom Jones, 1749
Austen Jane.............................. Pride and Prejudice,
1813
Stendhal.................................... Vörös
és fekete, 1830
Balzac Honoré........................ Goriot apó, 1835
Dickens Charles...................... Copperfield Dávid, 1850
Hawthorne Nathaniel............. The
Scarlet Letter, 1850
Flaubert Gustave.................... Madame
Bovary, 1857
Hugo Victor............................. A nyomorultak, 1862
Tolsztoj Leó............................ Háború
és béke, 1869
Tolsztoj Leó............................ Karenina Anna, 1877
Dosztojevszkij Fedor............. Karamazov-testvérek,
1880.
Ha nemzetiségük szerint osztjuk el a harminc regényt, kiderül, hogy
összesen öt országból származik mind: 14 Franciaországból, 13 Angliából, 5
Oroszországból, 3 Amerikából és 1 Spanyolországból. Magyar regény egy sem
szerepelt a négy listán.
Vajjon kellett volna-e szerepelnie? S ha igen, melyeknek?
Alább közlünk egy harminc regényből álló ajánlott olvasmányok listáját;
magyar egyetemi tanárok ajánlata alapján készült. Vajjon
a Hírünk a Világban olvasói áttanulmányoznák-e ezt a listát s válaszolnának-e a cikk végén
található három kérdésre? Nagyon hálás lennék, ha megtennék.
Jósika Miklós............................ Abafi, 1836
Eötvös József.......................... Magyarország
15l4-ben, 1847
Kemény Zsigmond................. Özvegy
és leánya, 1857
Jókai Mór.................................. Az
új földesúr, 1863
Jókai Mór.................................. A
jövő század regénye, 1872
Jókai Mór.................................. Az
aranyember, 1873
Justh Zsigmond....................... A puszta könyve, 1891
Mikszáth Kálmán.................... Szent
Péter esernyője, 1895
Ambrus Zoltán........................ Midás király, 1906
Gárdonyi Géza........................ Isten
rabjai, 1908
Kaffka Margit........................... Színek
és évek, 1913
Tormay Cecil........................... A régi ház, 1915
Krúdy Gyula............................ Napraforgó,
1918
Szabó Dezső............................ Az
elsodort falu, 1919
Herczeg Ferenc...................... Az
élet kapuja, 1919
Kosztolányi Dezső................. Néró,
a véres költő, 1921
Móricz Zsigmond................... A fáklya, 1925
Kosztolányi Dezső................. Édes
Anna, 1926
Babits Mihály........................... Halálfiai,
1927
Zilahy Lajos............................. Két
fogoly, l927
Tamási Áron............................ Ábel
a rengetegben, 1932
Szántó György......................... Stradivari, 1933
Kassák Lajos............................ Egy
ember élete, 1934
Móricz Zsigmond................... Erdély,
1935
Móricz Zsigmond................... A boldog ember, 1935
Tamási Áron............................ Jégtörő
Mátyás, 1936
Németh László........................ Kocsik
szeptemberben, 1937
Zilahy Lajos............................. A földönfutó város, 1939
Kodolányi János...................... Istenek,
1941
Márai Sándor............................ Béke
Ithakában, 1952
Íme, a három kérdés:
1. Mely regényeket venne fel a jegyzékbe a meg nem említettek közül?
2. Saját véleménye szerint melyik a tíz legjobb magyar regény?
3. E tíz közül melyeket tartana (ha vannak ilyenek) elég értékesnek arra,
hogy véleménye szerint az Ötven világirodalmi remekmű közé fel kellene venni?
(Ha magyarul válaszolnak, kérem, írjanak e lap szerkesztőjének, Csicsery-Rónay Istvánnak, P.O.Box
1005, Washington 13, D.C., U.S.A.
Ha angolul írnak, irányítsák válaszukat Dr. William
H.F. Lamont címére: English Department Rutgers University, New Brunswick, N.J.,
U.S.A.)
(Hírünk a Világban /Washington/, 1955/1-4. /január-április/ 7.
p.)