IRODALMI KRÓNIKA

AZ ÖRVENDETESEN SZAPORODÓ Krúdy-sorozat legújabb darabja az «Asszonyságok díja», ez a különös, álomjáró, realizmusában is fantasztikusnak ható regény. Krúdy a múlt írója volt, a jelen pillanatnál mindig jobban vonzotta az, ami kissé már távolodik, s ha értő kéz nem nyúl utána, menthetetlenül ködbevész. Idegenkedett attól, hogy élesen rajzolt, pedánsan hiteles figurákat merevítsen egymásmellé, inkább könnyű fátyolt borított rájuk, amely lágy csillogásában plasztikussá és életteljessé varázsolta még a legegyszerűbb, legköznapibb alakokat is. Az «Asszonyságok díja» talán legékesebb példája annak, milyen mélységek fölött csapong az a lepkekönnyű csevegés, amely a Krúdy-rajongókat újra meg újra elbűvöli.

[…]

Laurentius [Lőrincz Mária]

(Magyar Nemzet, 1949/118. /május 22./ 4. p.)