Könyvek seregszemléje
a harmadik szabad könyvnap
előtt
Június
1-én ünnepélyes külsőségek között nyitja meg a köztársasági elnök a kormány
jelenlétében a munkásság nagy könyvkiadója, a Szikra könyvsátorában a harmadik
szabad könyv napot. A magyar könyvnap – hagyományai szerint – nemcsak az írók,
de az olvasók seregszemléje is.
A
centenáris év könyvnapja valóban
magyar haladó szellem ünnepe.
A könyvnap
jellege külsőségekben is megváltozóit. A könyvsátrakat ma már nemcsak a
főútvonalakon állítják fel, hanem a „proli” kerületekben, a Csikágóban,
a Kálvária téren és egyéb munkás lakta környéken is.
A
könyvnapi programot szemlélve, az első, ami feltűnik,
a polgári kiadók színvonalának hanyatlása.
Reprezentáló
és igényes szerzőikről lemondva, most már leplezetlenül a könnyű szórakozás
lehetőségét kínálják olvasóiknak. A munkásság könyvkiadói: a Népszava és
a Szikra valóban élenjáró példák a nemrég államosított kiadók előtt.
A Magyar
Dolgozók Pártja kerületi ankétjain olvasó, író és könyvkiadó vitatják még
az új magyar könyv problémáit és így nyugodtan mondhatjuk,
a munkásság könyvkiadóinak programja csakugyan a dolgozók igényéit
elégíti ki.
Különösen
jellemző erre a programra a régi és új magyar klasszikusok szerepeltetésé. A Népszava
Arany János balladáit illusztrált kiadásban húszezer példányban bocsátja a
könyvpiacra, Krúdy Gyula, Vészi Endre regényei, Hatvany
Lajos újszempontú Ady-tanulmánya, Szakasits
Árpád és Várnai Dániel dokumentum-könyvei emelkednek ki a Népszava
színvonalas könyvnapi kiadványai közül.
Az Athenaeum
értékes programja mellett a könyvnap kellemes meglepetésével Budapest
Könyvkiadó szolgál. A Budapest gazdag, sokoldalú és haladó programjával az
élenjáró kiadók közé küzdötte magát. Fazekas
Mihály, Vasváry Pál, Lukács György e
kiadó reprezentatív szerzői, de mellettük a fiatal magyar irodalom, a
képzőművészet és a közgazdaságtan is illő helyet kap.
A Szikra
szinte önmagával versengve készült erre a könyvnapra. Szépirodalomban a
Kossuth-díjas Nagy Lajos és Gergely Sándor novellásköteteivel
lepi meg közönségét. A dokumentumirodalmat Rákosi Mátyás „A fordulat
éve” című műve és Kállai Gyulának „A magyar függetlenségi mozgalomról
írott könyve képviselik. Révai József „48 útján” című történelmi esszégyűjteménye
és Lukács György tanulmánya az „Új magyar kultúráért” a marxista
történelem és művészetszemlélet jelentős alkotásai.
A Szikra
nagy ajándéka a könyvnap kiemelkedő kulturális eseménye, Marx Károly
alapvető műve a „Tőke”, mely húszezer példányban jelenik meg, Rudas
László és Nagy Tamás fordításában. A Magyar Könyvkereskedők és
Könyvkiadók Egyesülete alapos megfontolás után úgy döntött, hogy
a „Tőke” könyvnapi megjelentetése nem mond ellent a hagyománynak,
hogy a
könyvnapon magyar szerzők műveit terjesszék. Marx Károly az egész világ
proletariátusának írója és a „Tőke” magyarnyelvű
kiadása a felszabadult magyar szellem diadala, a magyar könyv igazi ünnepe is.
M. O.
(Kossuth Népe, 1948/122. /május 30./ 2. p.)