Könyvek seregszemléje
a harmadik szabad könyvnap előtt

Június 1-én ünnepélyes külsőségek között nyitja meg a köztársasági elnök a kormány jelenlétében a munkásság nagy könyvkiadója, a Szikra könyvsátorában a harmadik szabad könyv napot. A magyar könyvnap – hagyományai szerint – nemcsak az írók, de az olvasók seregszemléje is.

A centenáris év könyvnapja valóban

magyar haladó szellem ünnepe.

A könyvnap jellege külsőségekben is megváltozóit. A könyvsátrakat ma már nemcsak a főútvonalakon állítják fel, hanem a „proli” kerületekben, a Csikágóban, a Kálvária téren és egyéb munkás lakta környéken is.

A könyvnapi programot szemlélve, az első, ami feltűnik,

a polgári kiadók színvonalának hanyatlása.

Reprezentáló és igényes szerzőikről lemondva, most már leplezetlenül a könnyű szórakozás lehetőségét kínálják olvasóiknak. A munkásság könyvkiadói: a Népszava és a Szikra valóban élenjáró példák a nemrég államosított kiadók előtt.

A Magyar Dolgozók Pártja kerületi ankétjain olvasó, író és könyvkiadó vitatják még az új magyar könyv problémáit és így nyugodtan mondhatjuk,

a munkásság könyvkiadóinak programja csakugyan a dolgozók igényéit elégíti ki.

Különösen jellemző erre a programra a régi és új magyar klasszikusok szerepeltetésé. A Népszava Arany János balladáit illusztrált kiadásban húszezer példányban bocsátja a könyvpiacra, Krúdy Gyula, Vészi Endre regényei, Hatvany Lajos újszempontú Ady-tanulmánya, Szakasits Árpád és Várnai Dániel dokumentum-könyvei emelkednek ki a Népszava színvonalas könyvnapi kiadványai közül.

Az Athenaeum értékes programja mellett a könyvnap kellemes meglepetésével Budapest Könyvkiadó szolgál. A Budapest gazdag, sokoldalú és haladó programjával az élenjáró kiadók közé küzdötte magát. Fazekas Mihály, Vasváry Pál, Lukács György e kiadó reprezentatív szerzői, de mellettük a fiatal magyar irodalom, a képzőművészet és a közgazdaságtan is illő helyet kap.

A Szikra szinte önmagával versengve készült erre a könyvnapra. Szépirodalomban a Kossuth-díjas Nagy Lajos és Gergely Sándor novellásköteteivel lepi meg közönségét. A dokumentumirodalmat Rákosi Mátyás „A fordulat éve” című műve és Kállai Gyulának „A magyar függetlenségi mozgalomról írott könyve képviselik. Révai József „48 útján” című történelmi esszégyűjteménye és Lukács György tanulmánya az „Új magyar kultúráért” a marxista történelem és művészetszemlélet jelentős alkotásai.

A Szikra nagy ajándéka a könyvnap kiemelkedő kulturális eseménye, Marx Károly alapvető műve a „Tőke”, mely húszezer példányban jelenik meg, Rudas László és Nagy Tamás fordításában. A Magyar Könyvkereskedők és Könyvkiadók Egyesülete alapos megfontolás után úgy döntött, hogy

a „Tőke” könyvnapi megjelentetése nem mond ellent a hagyománynak,

hogy a könyvnapon magyar szerzők műveit terjesszék. Marx Károly az egész világ proletariátusának írója és a „Tőke” magyarnyelvű kiadása a felszabadult magyar szellem diadala, a magyar könyv igazi ünnepe is.

M. O.

 

(Kossuth Népe, 1948/122. /május 30./ 2. p.)