Krúdy család. A család Nógrád megyében Szécsény-Kovácsiban
közbirtokos és a XVII. században nyerte czimeres
nemes levelét, 1671-ben Krúdy Judit Steffanides János evang. lelkész
neje.
Czimerük a paizs kék udvarában fészkén ülő pellikán fiait melle vérével táplálja, fölötte a paizs két szögletében két aranycsillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján könyöklő férfi kar, kivont
kardot tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról
ezüst-vörös.
Ismert törzsük György,
kinek fia P á l 1775-ben prókátor, ugy látszik
Zólyomból ez költöz 1755. előtt Nógrádba. A családfa
következőleg jő le
A családfán álló II. János
1832–1846-ig Nógrád megyei vár nagy volt. Meghalt 1855-ben. Neje meghalt 1844-ben.
Ez ágazat kath. vallású.
A család neve a XVII. és XVIII. században gyakran Crudi-nak is iratott.
Ugyan e családból, de úgy látszik – még a nemesités előtt külön szakadt ágazatból született 1735. oct. 26-án Zólyomban Crudi Dániel (Crudi
János szabó mester, és Burián Zsuzsanna fiok), ki
1763-ban beszterczei, 1782-től pozsonyi evang. lelkész, 1802-től a Dunán inneni kerület superintendense lön. Meghalt
1815. dec. 18-án [1]).