[…]

… [Kassák] Szabó Dezsőt ajánlja a megalakuló Vörösmarty Akadémiába tagnak; ez az ajánlás azonban Ady ellenzésével találkozott, s így nagy többséggel elvetették.*

* […] érdekes, hogy Tóth Árpád az alakuló ülésről azon melegében Nagy Zoltánnak beszámoló levelében (1918. nov. 28. kelettel, lásd: Tóth Árpád leveleiből. Ny. 1938. II. 88—92.) Sz. D. nevét nem is említi; szerinte az Ady—Kassák affér Krúdy jelölése körül s Kassáknak az Akadémia politikai irányvonalára vonatkozó követelésére tört ki.

[…]

(190. p.)

A döntő itt az, hogy — bármennyire ellentmondásos és zavaros legyen is, de — Szabó Dezső kész ideológiával és programmal „lépett” a forradalomba. Ebben lényegesen különbözött úgyszólván minden más írótól. A többieknek — a nagybeteg Adyról most ne beszéljünk, ő ekkor személyében már nem volt aktív erő; de Móricznak és Krúdynak, Juhásznak és Kosztolányinak, Karinthynak és Balázs Bélának — voltak indulataik és tapasztalataik, több-kevesebb politikai olvasottságuk, mely őket a forradalom, s kit tartósan, kit átmenetileg a szocializmus hívévé tett; de egyiküknek sem volt saját egyéni elképzelése, programja a forradalom számára.

[…]

(197. p.)

A Virradat a háború végével indult, 1918 januárjában, Szakács Andor szerkesztésében; kezdetben hetenként kétszer jelent meg, az októberi forradalom után lett napilappá. Enyhén liberális, polgári újság volt még akkor: ebben az időben Krúdy Gyula, Oláh Gábor, Milotay István, Halasi Andor, Urmánczy Nándor egyaránt dolgoznak bele.

(288. p.)

(Nagy Péter: Szabó Dezső.
Budapest, 1964, Akadémiai Kiadó.
/Irodalomtörténeti könyvtár 16./)