Vasárnapi könyvespolc

Szép könyvek dicsérete

[…]

A másik könyv a Szépirodalmi Kiadónál jelent meg, a Magyar elbeszélők sorozatban: Krúdy Gyula munkája, az Asszonyságok díja. Ennek a talányos történetnek a szálaiból Szabó Ede rokonszenves utószava sok mindent felfejt, sok mindent megmagyaráz Krúdy alkotó módszerének egészében csaknem megfejthetetlen titkaiból. Talán még azt lehetne hozzátenni, hogy micsoda keserűség halmozódhatott fel az íróban, mikor a maga költői módján, de nagyon kegyetlen kézzel bevilágít a polgári és kispolgári lét mélyeire, mikor leleplezi a kispolgári idillt, melyben néha maga is hinni látszott. A »Lakodalomról, torról és keresztelőről ... az életnek e hármas gyönyörűségéről« szóló regényt Szántó Piroska illusztrálta. A négy rajz figurái a regény légköréből lépnek ki, Éreztetve a fantasztikumot és a vaskos realitást, e Krúdy-regény jellemző vonásait. A rajzokon ott nyüzsög Krúdy egész világa: megjelennek a józsefvárosi kispolgárok, kacsintanak kacér asszonyaik, mellettünk robog el a temetésrendező fiákere, a nyilvánosház szobájában megadóan ül a »háromezer éves nő«, a fiatal leány sír a temetői fejfánál és formás női lábak sietnek új cipőjükben valamely ismeretlen cél felé. Nem üres díszítésül szolgálnak ezek a rajzok, mint oly sok illusztráció, hanem szerves részévé válnak a regénynek, úgy jelenítik meg az olvasottakat, hogy lassanként majd elválaszthatatlanul összefonódnak Czifra János, a temetésrendező, furcsa kalandjaival. Ide jegyezzük még Zsoldos Vera, a képszerkesztő és Pólya Lajosné, a kötés tervezőjének nevét is; nekik is részük van abban, hogy a Krúdy-regény ilyen köntösben indul most útjára.

Az új Krúdy-kötet mellé odateszem a régi, első kiadást. Készült Hornyánszky Viktor nyomdájában, 1919-ben. Kötése már bomlik, lapjai töredezettek, papírja megsárgult Jövőre lesz ötvenéves.

Pamlényi Ervin

(Magyar Nemzet, 1968/140. /június 16./ 13. p.)