PERNESZ GYULA

Kötetben meg nem jelent, Győrnek írott Krúdy-novella

Győr irodalmi múltjában – s ezt alig is tudhatják a városban – dicséretes és értékes színfolt volt, hogy az itteni Kisfaludy Irodalmi Kör 1928-ban megünnepelte Krúdy Gyula 30 éves írói jubileumát, meghíva az ünnepségre az éppen 50 esztendős írót Krúdy – akkor már sokat betegeskedvén ugyan – jóleső várakozással tekintett a győri látogatás elé, és a város közönsége iránti tisztelete kifejezéséül novellát írt az ünnepi alkalomra. Tájékoztatás gyanánt álljanak itt az eseményről a felkutatott korabeli tudósítások, melyeknek nyomain haladva végül olvashatják a győriek a számukra írott művet...

A Kisfaludy Irodalmi Kör Évkönyvében ez olvasható a Krúdy-ünnepségről:

„November 25. 1. Kuncz Jenő dr. elnöki megnyitója KRÚDY Gyuláról, 30 éves írói jubileuma alkalmából. 2. KRÚDY Gyula vendég: A Kisfaludy-képű úriember. Novella. Szerző betegsége miatt bemutatta: Újlaki Géza főtitkár.”

Hasonló tartalmú szöveg található „A Kisfaludy Irodalmi Kör negyedszázados története – 1908–1933” c. kiadványban is, míg a Dunántúli Hírlap 1928. október 31-i számában így jelenti be a Krúdy-jubileumot:

„...A jubileumi ünnepségbe Győr is bekapcsolódik. Mint értesülünk, december 1-én a Lloyd nagytermében ünnepi est lesz. amelynek keretében az illusztris író is szerepel s felolvas.

Az est sikere érdekében helyi rendezőbizottság is alakul, s így bizonyosra vehető, hogy az méltó fog lenni az ünnepelthez.

Mint kevéssé tudott adatot említjük meg, hogy KRÚDY Gyula a középiskola első és második osztályát a győri bencés gimnáziumban végezte s itteni emlékeit egyik regényében is feldolgozta.

Már most felhívjuk olvasóink figyelmét a KRÚDY-jubileumra s hisszük, hogy Győr kultúrvároshoz méltóan fogja fogadni a mai magyar irodalom e kiváló reprezentánsát.”

A lap november 22-én újra visszatér az ünnepségre:

„...KRÚDY Gyulának, a legkedvesebb magyar elbeszélőnek, „A Kisfaludy-képű úriember” c. novelláját mutatja be a főtitkár. Ezt a művét a neves szerző a Győri Kisfaludy Irodalmi Körnek küldötte és itt mutatják be először. KRÚDY Gyula maga szeretett volna eljönni, de gyengélkedése nem engedi, hogy Győrbe utazzék...”

Az ünnepség lefolyásáról – 1928. november 25. – a Győri Hírlap közöl részletesebb ismertetést november 28-i számában:

„...Az elnök méltató szavakkal emlékezett meg KRÚDY Gyula kedvelt írónk 30 éves írói jubileumáról s megköszönte, hogy a kör részére eredeti közleményt küldött.

Újlaki Géza főtitkár mutatta be KRÚDY Gyula elbeszélését „A Kisfaludy-képű úriember” címen. Purgly Pálról s különösen Purgly Ferencről, a kisőrsi dominiumról, a környékbeliek áldott lelkű Alisz nénijéről, a Kisfaludy és Ányos családbeli nagyasszonyról s a régi veretű nagy úrról, akit úgy tüntet föl, mint aki az Eszterházy-kastély nagy diófája alatt csengő, muzsikáló aranytallérokat szór hallgatói között jóízű történeteivel.

A közönség nagyon szívesen fogadta a jóízűen megírt sorokat, és nagy tapssal köszöntötte íróját...” Így a tudósítás – ám hol van maga a novella, s járt-e valóban Győrött iskolába Krúdy Gyula, mint azt a Dunántúli Hírlap írta? Átnézve ugyanis a Krúdy-kiadásokat, s az „Utolsó szivar” második kötete végén közölt bibliográfiát, ezzel a novellával nem találkoztam, a Kisfaludy Irodalmi Kör e korszakbeli iratai – sajnos – nincsenek meg a győri. Levéltárban, vagyis Győrött nem lelhető fel a novella kézirata (hacsak nincs meg Újlaki Géza hagyatékában). És Krúdy nevét sem találtam meg a gimnázium közös értesítőiben. És mivel mind helytörténetileg, mind irodalmi szempontból fontosnak tartottam, hogy a mű előkerüljön, Krúdy Zsuzsához, az író lányához fordultam. S törekvésemben megerősített az a győrieknek írott Krúdy-levél, amelyet a Dunántúli Hírlap közölt le 1929. január 5-én, és amelyből kitűnik, hogy Győr a már említett megemlékezése kívül még egy Krúdy-estet is akart rendezni, s amelyre ugyancsak az író betegsége miatt nem kerülhetett sor. A levél annyira nyílt, őszinte és meleghangú, hogy újra felidézése indokolt:

„Igen Tisztelt Szerkesztő Úr!

Betegágyból értesítem, hogy egészségi állapotom miatt még mindig nem vállalkozhattam a győri utazásra. Bizonyos, hogy az idő jórafordulásával, egészségem visszatérésével első utam Győrbe vezet, hogy megismerkedhessem a győri közönséggel. Addig is kérem, hogy szeretetteljes, hálás üdvözletemet b. lapja útján adja át a győri publikumnak, amelynek minden egyesét tisztelettel, igaz magyar barátsággal köszönti és Szerkesztő Urat szívélyesen üdvözli:

KRÚDY Gyula.”

Krúdy Zsuzsa örömmel és készséggel adott választ a kérdésekre. „Apu nem járt Győrben iskolába” – hangzik az egyik válasz. A másik pedig alább olvasható, maga a novella, amelyet Krúdy Zsuzsa adatai alapján a Széchényi Könyvtár Hírlaptárából szerzett meg a Kisfaludy Károly Könyvtár (a Magyarság című napilapban jelent meg a novella 1928. december 8-án), és amelyet ezúton nyújtok át szeretettel a címzett győrieknek ... Azzal, hogy záradékképpen idézem Krúdy Zsuzsa levelének egy mondatát:

„Kedves Pernesz Gyula, ha apu nem is jöhetett le annak idején Győrbe, én azért néha jártam ott s remélem járok a jövőben is. Különösen, ha egyszer csinálnánk közösen egy Krúdy-matinét vagy -műsort...”

Kedves KRÚDY Zsuzsa! Megcsináljuk...

(Kisalföld /Győr/, 1972/106. /május 7./ 8. p.)