Magyar szépírók

 

Írta Sebestyén Károly.

 

A ma szépirodalmának néhány érdekes termékét fogjuk bemutatni a magyar olvasóközönségnek az alábbiakban. Jellemzők ezek a termékek költészetünk mai erejére, tudására és képességére, egyúttal pedig tehetségük virágában mutatják be jó nevű íróinkat.

[...]

*

A fiatalabb nemzedék sorában néhány esztendő óta egy figyelemre méltó, rendkívül szorgalmas és termékeny elbeszélő tűnt föl. Alig van novellistánk, a kinek nevével sűrűbben találkoznánk a lapok hasábjain, mint Krúdy Gyuláéval. Módfeletti termékenysége okozza, hogy írása nem mutat egyenletes jellemet és mindig egyenlő értéket sem. Néha valósággal megnehezíti annak a megállapítását, mi a saját impulzusa és mit tanult és tanul még folyton másoktól. Sokban emlékeztet Mikszáth Kálmánra, máskor saját kortársai közül a nagyon eredeti tehetségű és érdekes Lovik Károlyra. Ő is szereti azokat a krónikás történeteket, a melyekben a történelem szilárdabb alkotórészeit a képzelet repkénye futja körül. A valóság és költés e játéka nem mindig eléggé harmonikus nála, mindenek fölött pedig hosszabb alkotásban kifárasztja saját képzeletét. Ezt észleljük abban a regényében is, a mely A podolini kísértet címmel most jelent meg. Követve a tehetségén uralkodó hajlamot, egy egészen sajátságos vidéket keresett föl története számára, a szepességi Podolint, a mely ama tizenhét szepességi várossal együtt Zsigmond királytól Mária Teréziáig Lengyelországé volt és ekképp érzésben, gondolkodásban, erkölcsben és jogi fölfogásban egészen elszakadt anyjától, Magyarországtól. Ebben a furcsa kis szepességi városban, a melyet csak nem régóta köt össze egy kis szárnyvasút Felkával, játszódik le érdekes szerelmi története. A Wart Erzsébet szomorú szerelmi históriája ennek a regénynek a középpontja s körüle bonyolódik le ezeknek a furcsa felvidéki embereknek az életküzdelme, a mely félig magyar földön, félig Amerikában folyik le. Ma-holnap a kivándorlásnak is meglesz a maga külön költészete.

Krúdy Gyula öt novellája is megjelent összegyűjtve az Az álmok hőse címen egy kötetben. Az álmok hőse a pajkos Krúdy Kálmán, a kinek a szabadságharcban és a forradalom után viselt dolgaitól nem győz eleget mesélni Krúdy Gyula, a hálás epigon. A vidéki élet köréből meríti a másik négy novellát is, és ezekben a kisebb rajzokban, a melyek a régi vármegyét, a köznemes falusi életét, apró ügyét, bajait és szórakozásait vázolják, gyakran a művészet magasságába emelkedik. Itt mutatkozik meg ereje, hogy színesen, érzéki erővel fesse le azt, a mit maga is látott és tapasztalt.

[...]

 

(Budapesti Hírlap, 1996/337. /december 8./ 35-36. p.)